Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: A leggazdagabb magyarok 1472-ben. Egy követjelentés és a valóság. 421
424 Ε. KOVÁCS PÉTER ezt adja meg a jegyzék, és nem a pénzbevételeket." Mátyás után természetesen a nádort említik első helyen, még akkor is, ha a politikai ranglétrán csak második helyen álló Szapolyai Imre több vár felett rendelkezik, mint Gúti Ország Mihály. Ugyanez a helyzet Újlaki Miklóssal is, akinek a szerző 38 várat tulajdonít, ami több, mint a nádoré vagy akár Szapolyaié. Az információ adója őket tartotta az ország legbefolyásosabb és leggazdagabb embereinek, ami nagyjából meg is felelt a valóságnak. Nem maradt ki a listából Garai Jób sem, aki — annak ellenére, hogy soha nem töltött be országos méltóságot Mátyás uralkodása alatt — az ország egyik legtehetősebb emberének számított. A listán őt követő három báró mindegyike viselt ugyan országos tisztséget, Garai mégis sokkal fontosabbnak tűnt annak, aki az információt adta a milánói jegyzék készítőjének. A várak számát alaposan túlbecsülték; a számok még abban az esetben is túlzottaknak tűnnek, ha közéjük soroljuk a kastélyokat is.2 4 Az alábbi táblázatban, a lehetőség szerint, megpróbálom szembesíteni az általunk ismert adatokkal a jegyzék számait. A kutatás jelenlegi állása nem teszi lehetővé, hogy az 1472. évi tényleges helyzetet vegyem alapul, ezért a Mátyás halála utáni állapotokkal2 ' hasonlítom össze a jegyzék adatait. Mivel a listán szereplők némelyike akkor már nem élt, családjuk vagyoni helyzetét vizsgáltam meg. Táblázat a várakról: 1472 1490 Gúti Ország Mihály 23 10,52 6 Szapolyai Imre 32 222 7 Újlaki Miklós 38 272 8 Garai Jób 332 9 Rozgonyi Rénold 19 3O Perényi István 18 631 Rozgonyi László 20 133 2 23 Gúti Ország Mihály esetében kifejezetten „kővár"-at említenek, valószínűleg a többiek esetében is ez értendő. 24 Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy többen akár jogcím, vagy legalábbis adomány- és záloglevél nélkül is birtokolhatnak várakat, és ezek nem kerültek be Engel listájába, vö. Horváth Richárd·. Adatok a Szapolyaiak északkelet-magyarországi felemelkedéséhez. Analecta Mediaevalia I. Tanulmányok a középkorról. Szerk. Neumann Tibor. Bp.-Piliscsaba 2001. 99-112. A jelenségre és a tanulmányra Nógrády Árpád hívta fel a figyelmemet; önzetlen segítségét ezúton is köszönöm. 25 Engel Pál: A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV században II. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 1969. 291-314. 26 Uo. 305. (Guti Ország László várainak és kastélyainak a száma). 27 Uo. 305. (Szapolyai István várainak és kastélyainak a száma). 28 Uo. 305. (Újlaki Lőrinc herceg, valamint Újlaki Fruzsina és Katalin várainak és kastélyainak a száma). 29 Utód nélkül halt meg 1481. júl. 11. előtt. 30 Rozgonyi Rénoldra vonatkozóan 1. a 18. és a 33. sz. jegyz-eket. 31 Engel R: A magyar világi nagybirtok i. m. 305. (Perényi Imre és Perényi János várainak és kastélyainak a száma). 32 Uo. 305. (Rozgonyi László és idősebb István, valamint Rozgonyi ifjabb István várainak és kastélyainak a száma).
