Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: A leggazdagabb magyarok 1472-ben. Egy követjelentés és a valóság. 421
A LEGGAZDAGABB MAGYAROK 1472-BEN 425 Az egyházi főméltóságok vagyoni helyzetét sem könnyű megállapítani. Mivel értékelhető számadáskönyvek csak Esztergomból és Egerből maradtak ránk, csak egy másik jelentéssel tudjuk összehasonlítani az 1472-ben feljegyzett adatokat. 1525-ben Vincenzo Guidoto velencei követ írt a magyar főpapok jövedelméről." A két adatsorból első látásra kitűnik, hogy leszámítva az esztergomi, kalocsai, és a zágrábi egyházmegyéket, az adatok nem sokban térnek el egymástól. Guidoto több esetben odaírja, hogy circa, még akkor is, ha éppen hozzávetőleges értéket ad meg, ezzel jelezve azt az evidenciát, hogy minden évben más és más lehet a bevétel. A két adatsor eltérő ugyan, de leszámítva a fent említett három egyházmegyét, az a véleményem, hogy közel állhat a valós bevételhez.34 Sajnos Kalocsáról és Zágrábról nem rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek segítségével korrigálni lehetne a két adatsor közti óriási különbséget, s így szinte lehetetlen eldönteni, hogy a Guidoto-féle jegyzék számai mennyire használhatóak a két püspökség esetében. Véleményem szerint azonban a két egyházmegyére vonatkozó 1472-es adatok erősen túlzóak. Szerencsére az esztergomi és az egri bevételekről más adataink is vannak, így ebben a két esetben könnyebb helyzetben vagyunk. Fügedi Erik már 1960-ban foglalkozott az esztergomi érsekség gazdálkodásával, és Egerből is remek adatokkal rendelkezünk, mind Bakócz Tamás, mind Estei Hippolit püspökök idejéből.1 5 Fügedi kutatásai szerint az esztergomi érsekség bevétele 1488-ban 15 950,14 forint, 1489-ben 22 275,05 forint, míg 1490-ben 15 005,91 forint volt."' Ezek az eredmények mind az 1472. évi forrásunkban, mind a Guidotoféle jegyzékben szereplő adatnál jóval kisebbek, de kétségtelenül közelebb állnak a valósághoz, mint a forrásunkban feltüntetett 70 ezres bevétel. Természetesen lehettek kiugró évek, amikor több pénz került az érseki adminisztrátorokhoz, de ez átlagos bevétel nem haladhatta meg a 25-30 ezer forintot.1 ' Eger esetében viszont a valósághoz sokkal közelebb álló bevételt állapított meg a két jegyzék. Az egri püspökség jövedelme Bakócz Tamás püspöksége alatt 1493-ban 20 840, míg 1495-ben 29 466 forint volt.3 8 A püspökség átlagos bevétele minden bizonnyal 20-25 ezer forint körül mozoghatott, ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy amikor Bakócz Tamás egri püspök 1498 tavaszán elcserélte püspökségét az esztergomival, Bakócz még két évre bérbe vette Estei 33 Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából I. 1520-1529. Szerk. Bunyitay Vince, Rapaics Rajmond, Karácsonyi János. Bp. 1902. 209. sz. 34 Fraknói Vilmos·. Erdődi Bakócz Tamás élete. Bp. 1889. 70. skk. 35 Fügedi Erik·. Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV század végén. Századok 94. (1960) 82-125., 505-535.; Kovács Béla: Az egri egyházmegye története. Eger 1987.; E. Kovács Péter: Estei Hippolit egri püspök számadáskönyvei 1500-1508. Eger 1992. 36 Fügedi E.: Az esztergomi érsekség gazdálkodása i. m. 532. (a táblázat). 37 Számos oka lehetett a magasabb bevételnek. A mezőgazdasági termékeken alapuló gazdaságoknál egy jobb termés vagy az áremelkedés, növelte a bevételt is. 1487-ben Cesare Valentini, aki átvette az esztergomi érsekség igazgatását, azt írta Ferrarába, hogy ha az idei szőlőtermelés jól fizet, akkor az érsek az adóságoktól meg fog szabadulni, 1. MDE III. 173. sz. 38 Kovács B.: Az egri egyházmegye tört. i. m. 152. — A szerző, helyesen, nem Kerezsy adatait vette át, vö. Kerezsy Jenő: Bakócz Tamás egri püspök udvartartása és egyházmegyéje. Erzsébetváros 1910.
