Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Lupescu Radu: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban 385
HUNYADI -JÁNOS ALAKJA A MAGYAR ÉS A ROMÁN TÖRTÉNETÍRÁSBAN 401 Lupa§ külön cikket is írt Hunyadiról, amelyben többnyire a magyar történetírás 1900 körüli vitája tükröződött.4 3 A Hunyadiak eredetével kapcsolatban Wertner Mór álláspontját fogadta el, miszerint a család a 14. század közepén telepedett át Havasalföldről Erdélybe. Másfelől viszont elfogadta a Varjú Elemér által felvetett hipotézist Hunyadi János anyjának a Szapolyai családból való származásáról. Ezt valahogy egyeztetni igyekezett a Morzsinai Erzsébet-féle hagyománnyal, és végül arra a következtetésre jutott, hogy Vajknak ez utóbbi a második felesége volt, János viszont az első házasságból származott. Fejtegetései nem igen bizonyultak életképesnek, hiszen Morzsinai Erzsébet létezésének lényege éppen az volt, hogy János tőle származott. Lupa§ szemléletében nevelkedtek mindazok a kolozsvári történeti iskolát képviselő román középkorászok, akik a második világháború után meghatározták a román medievisztika szemléletét. A fiatal generáció leghatásosabb képviselője §tefan Pascu volt, de ide tartozott Mihail Ρ Dan is. Nicolae lorga A román történetírásban Nicolae lorga tekinthető az első olyan történésznek, aki érdemben hozzájárult Hunyadi János és kora történetének a megismeréséhez. Munkásságát ebből a szempontból két periódusra lehet osztani: az első világháborúig tartó fiatalkori írásai révén tett szert nemzetközi hírnévre, s a Hunyadi-kutatásban is ezek a művek a fontosabbak; a két világháború közti második szakaszban viszont a fokozott hazafias hangvétel és szemlélet sokat csökkentett műveinek tudományos értékén. Korai művei révén lorga a román történetírás azon nagy alakjai közé került, akik nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is hozzájárultak Európa történetének a kutatásához. Alapjában véve a Gabriel Monod által képviselt francia pozitivista történetszemléletet képviselője volt, azonban az eseménytörténeten túlmenően mindig is foglalkoztatták elméleti kérdések, egy-egy történelmi jelenséget érzékletesen, a lényeget megragadva volt képes előadni. Ezt a szemléletet kiválóan tükrözi az egyes európai államok és népek múltját feldolgozó, Lamprecht által szerkesztett sorozatba írt kötete a románok történetéről, ahol megkísérelte bemutatni „a román nemzet fejlődését nem kimagasló személyiségein keresztül, hanem a nemzetet mint élő szervet megvizsgálni, és belső alakulását nyomon követni."44 Pályafutása kezdetén elsősorban a középkori egyetemes történelemmel kapcsolatos kérdések foglalkoztatták, párizsi és lipcsei doktori disszertációja is ezt tükrözi. Különösképpen az egyes civilizációk vagy birodalmak közötti kapcsolatrendszer érdekelte, miként a román nép történetét is a környező népekkel való összefüggésben tanulmányozta. így kutatta a kereszteshadjárat-jelenséget mint két kultúra — a keresztény és a muszlim — kölcsönhatását. A kronológiai keret, amelyben ezt vizsgálta, ugyancsak azt bizonyítja, hogy Iorgát a jelenség egésze a loan Lupa§\ Voevodul transilvan loan Huniadé — „Fortissimus athleta Christi". In: loan Lupaç: Studii, conferinÇe §i comunicäri istorice II. Cluj 1940. 79-102. " Nicolae lorga: Histoire des Roumains et de leur civilisation. Paris 1920.
