Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Lupescu Radu: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban 385
400 LUPESCU RADU loan Lupa§ A Hunyadi-kutatás leghatásosabb ideológusa a két világháború között kétségtelenül loan Lupa§ volt. Munkásságával a szűkebben vett tudományos kutatást ugyan nem mozdította elő, viszont megalapozta Hunyadi helyét és szerepét a románok történetében, ami referencia lett a román történetírásban. Lupa§ nem csak nagyon jó képzésben részesült — Budapesten végezte az egyetemet, Marczali Henrik és Fejérpataky László tanítványa volt —, hanem jó szakembernek is ígérkezett. A hazafias történetszemléletet elsősorban Iorga írásaiból sajátította el, akit személyesen is alkalma volt megismerni még egyetemi évei alatt. Lupa§ a magyarországi román nemzeti mozgalomban is részt vállalt, amiért néhány hónapi börtönbüntetésre ítélték Szegeden. Az első világháború alatt internálták a magyar hatóságok, ez alatt egészségi állapota megromlott. Ilyen előzmények után nem meglepő elfogultsága a magyarokkal szemben, amit a két világháború közti feszült magyar-román viszony, majd pedig az 1940. évi bécsi döntés csak tovább fokozott. Nem sokkal a második világháború előtt jelent meg Lupa§ azon, Erdély középkori történetéről írt könyve,4 2 mely egyike volt a román történetírásra a legnagyobb hatást gyakorló műveinek. A munka a román felfogást tükröző Erdély-történetek szinte minden alkotóelemét felvázolta, a későbbi kutatás ezeket legfeljebb kiegészítette és finomította, de a koncepción semmit sem változtatott, így joggal tekinthető ez a mű a román szemléletű Erdély-történetek igazi archetípusának. Noha Lupa§ elviekben mindig elutasította a politikum befolyását a történetírásra, a gyakorlat mást bizonyít. Erdély középkori történetéről írott műve nem más, mint a „magyarkodó" szemlélettel szemben született „románkodás", így a munka nem annyira a tudományt, mint inkább propagandacélokat szolgált. A szerző Hunyadival indította azt a fejezetet, melynek címe: Politikai körülmények, amelyek lehetővé tették az erdélyi vajdaság elválását a magyar királyságtól a 16. században. Ezzel gyakorlatilag azt sugallta, hogy Hunyadival vette kezdetét Erdély egyfajta különválása a magyar királyság törzsétől, azzal a Hunyadival, aki egész életében a királyság egységének a megőrzésén fáradozott. Hogy milyen irányban haladt a függetlenedő Erdély? Ezt is megtudjuk az első alfejezet címéből: Moldva és Erdély egy legyen! Lupa§ e kissé merész megállapításra Hunyadi és Bogdan moldvai vajda 1450-ben kötött szerződése alapján jutott, melyben ez áll: „Uraságom országa és Uraságod országa egy legyen..." Arra a szerző már nem figyelt fel, hogy 1450-ben Hunyadi nem Erdélyt, hanem Magyarországot képviselte. Hunyadi kapcsán mindössze még egy kérdést vet fel a szerző: Kinek a dicsőségét gyarapította Hunyadi János hősiessége? Észrevehető, hogy rendre olyan kérdésekkel és témákkal kerülünk szembe, amelyek csakis a modern nemzetállam szemszögéből gondolkodó történész fejében fogalmazódhattak meg. így lett Hunyadi a nemzeti büszkeséget előtérbe helyező történetírás olcsó játékszere, aki nem csak a három vajdaság kapcsolatát fűzte szorosra, hanem egyenesen Erdély függetlenítésére törekedett. 42 loan Lupa§: Realität,! istorice ín voievodatul Transilvaniei din sec. XII-XVI. Bucure§ti 1938.
