Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Lupescu Radu: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban 385

HUNYADI -JÁNOS ALAKJA A MAGYAR ÉS A ROMÁN TÖRTÉNETÍRÁSBAN 391 nak tekintette. Az 1880-as évektől kezdve azonban egyre gyakrabban tárgyalt témává vált a család eredete, ami végül a magyar történetírás egyik legvitatottabb kérdése lett. Nem annyira magyar-román, mint inkább magyar-magyar történészi vitáról volt szó, amely sorra terítékre került A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Evkönyvében és a Turulban, hogy végül a Műemlékek Országos Bizottságának monumentális köteteiben, a Magyarország Műemlékeiben is helyet kapjon. Habár nem sikerült közös nevezőt kialakítani, a vita mégis roppant hasznosnak bizonyult, nem csak a Hunyadi család tanulmányozása, hanem általában a medievisztikai kutatások szempontjából is, mivel számos terminológiai és módszertani kérdést sikerült tisztázni. A Hunyadi-kutatásnak az 1880-as években néhány újonnan felfedezett oklevél is további lendületet adott. A Hunyadi család Münchenbe került levéltárának korai darabjait több fontos oklevéllel sikerült kiegészíteni. Sólyom-Fekete Ferenc publikálta például a Hunyadi János apjáról, Vajkról utoljára megemlékező 1414. évi oklevelet, amely egyben fontos adatokkal szolgál a hunyadi uradalomról is. A Történelmi Társulat 1887. évi Hunyad megyei vándorgyűlése alkalmával Csánki Dezső hívta fel a figyelmet a Hunyadi János bátyjára, Radul/Lászlóra vonatkozó két oklevélre. Az egyik László feleségét, Annát (Ankót) is megemlíti, aki 1429-ben már özvegy, és akiről megtudjuk, hogy a demsusi kenézekkel állt rokonságban.1

4 Az első nagyobb hatású eredetelméletet Réthy László dolgozta ki.1

3

Réthyt mindvégig foglalkoztatta a román nép és nyelv története, amiről könyvet is megjelentetett.1

'1

Mint a szláv nyelvek jó ismerője ebben a kontextusban tanulmányozta a Hunyadi család eredetét is. Elfogadta a család „oláh" eredetét — „a Hunyadiak oláh származásának ügye nézetem szerint el van döntve" —, ezt viszont sajátosan értelmezte: „a középkorban az oláh név nem volt egyenértékű a ruménnel, úgy mint ma." A vlach szerinte görögkeleti vallású népet jelent. „Mit tudunk ebből? Micsoda oláhok voltak? Rumének-e, bolgárok-e, vagy szerbek?" Mivel Vajk a szláv Vukból származik, véleménye szerint a család szláv — szerb? — eredetű. Álláspontja számos történészre hatott, és inkább a bizonytalanságot fokozta az eredetkérdéssel kapcsolatban. Az idegen származást valló nézete még így is merésznek számított a korban, a szerző pedig szükségét érezte, hogy megvigasztalja olvasóit: „Ma nem is értjük már, mi megszégyenítő volna abban, hogy a magyar nemzet jelesei közt annyi idegen elemet számlálunk? Minden nemzet s leginkább éppen az életképes nemzetek vesznek fel magukba sok idegen anyagot. Az assimilálás képessége mindig a nemzet géniusának vonzó erejére vall". A vita a századfordulón bontakozott ki teljes mértékben, amikor a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyvében két cikk is megjelent a család eredetéről. Wertner Mór átfogó tanulmányt szentelt a Hunyadiak eredete és rokonsága kérdéskörének, amit Sólyom-Fekete Ferenc a rokonságra vonatkozó 14

Sólyom-Fekete Ferenc: A magyarság és az oláh incolatus Hunyadban. A Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve 1. (1882) 52-78.; Csánki Dezső: Hunyadmegye és a Hunyadiak. Századok 21. (1887) 8-31. 15

Réthy L.: Oláh eredetűek-e i. m. 16

Réthy László: Az oláh nyelv és nemzet megalakulása. Bp. 1887.