Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Lupescu Radu: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban 385

392 LUPESCU RADU néhány adattal egészített ki.1 ' Wertner Mór túllépett Réthy álláspontján és kere­ken kijelentette, hogy román eredetű családról van szó. Eredetüket Hunyad me­gyében kereste és merész fejtegetés után a család legkorábbi tagjait Péter erdélyi vajda 1360-ban kelt ítéletlevelében vélte felfedezni. A forrásban szereplő Surb/Sorb szerinte Hunyadi János Serbe nevű nagyapjával lenne azonos. A Hunyad megyei eredetet más irányból is igyekezett alátámasztani, amihez kiindulópontként Hel­tai Gáspár azon megjegyzése szolgált, miszerint Hunyadi János anyja a Morzsinai nemzetségből származott. Csánki Dezső nyomán Wertner vetette fel újból annak a lehetőségét, hogy a hátszegi Muzsinákra is utalhat Heltai megjegyzése, ugyanis addig a kutatás mindössze a Krassó megyei Morzsinákat vette figyelembe. A Hunyad megyei román eredet bizonygatása merész kiállás volt Wertner részéről. Ugyanabban az évkönyvben megjelent cikkében Sólyom-Fekete Ferenc is ugyan­ezt az álláspontot képviselte. Sólyom-Fekete a román bevándorlásról írt korábbi cikkében nem merte nyíltan kijelenteni, csak sejtetni engedte, hogy a Hunyadiak eredetét valójában a megye román kenézi családjaiban kell keresni, sőt, ő volt az, aki első alkalommal publikálta az 1360-ban kelt ítéletlevelet.1" A szerző most vi­szont már bátran kijelentette: „Szinte érthetetlen az a homály, mely a kérdést napjainkig födte, az a sokféle mese, melyet legkiválóbb történetíróink versenyez­ve dobtak világgá... némelyek pedig a mesterkedéstől sem riadtak vissza, nehogy a magyar nemzet csorbát szenvedjen." Réthy és Wertner írásaira Karácsonyi János reagált egy, a Hunyadi-kutatás szempontjából nagyjelentőségű tanulmányban, amelyben többek között a család­ra vonatkozó számos hamis oklevélre is felhívta a figyelmet.19 Réthy cikkével kap­csolatban megjegyzi: „Tudjuk azt is nagyon jól, hogy az »oláh« szó a Hunyadyak korában még nem jelent nemzetiséget, s így attól a Hunyadyak ősei lehettek dél­szlávok, albánok és rumunok egyaránt. Nem is erre, hanem egész más okokra tá­maszkodva mondjuk ki azon higgadt, nyugodt állításunkat, hogy Hunyady I. Já­nos ramun származású magyar hős vala ... A Hunyadyak családfáján kétszer is fordul elő biztos utmutatást nyújtó név s ez a Radul. Ε személynévben az arti­culus hátulvetése világosan elárulja a rumun származást s azt is, hogy az a csa­lád, mely tagjainak ilyen nevet adott, rumun nyelven beszélt." Wertner fejtegeté­seivel szemben sokkal erősebben fogalmazott: „Betetőzi a Hunyady-család őseire jóhiszemüleg homályt borító irói véleményeket a hunyadmegyei történelmi társu­lat évkönyvének 1900. évf. 3. füzetében megjelent közlemény. Ennek szerzője, dr. Wertner Mór is a Morzsinay-féle meséből indul ki s mivel Rekettye helység egyik telepitőjének, Kosztának, unokái közt Sorb (mások szerint Surs) nevü 1360-ban élő férfiút fedez föl, ezt egynek veszi Hunyadi János nagyatyjával Serbevei s igy a Hunyadyak eredetét két nemzedékkel viszi feljebb. Szerencsére, mi itt Tiszántúl ismerünk külön Serbán és külön Sorbán családokat s a roppant hasonlatosság daczára is különbséget tudunk tenni, pl. Werner Mór és Wertner Mór között, s igy 17 Wertner Mór: A Hunyadiak. A Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve 11. (1900) 89-136.; Sólyom-Fekete Ferenc·. A Hunyadiak rokonsága. A Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve 11. (1900) 137-147. 18 Sólyom-Fekete F.: A magyarság és az oláh incolatus i. m. " Karácsonyi János: Adalék Hunyady János származásához. Turul 19. (1901) 49-53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom