Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: Anonymus Itáliában? 335

338 VESZPRÉMY LÁSZLÓ ket kommentárokban, kézikönyvekben, például Izidor Etimológák-könyvében olvashatott, igaz, ugyanakkor annyira jó érzékkel és szerencsésen választottak, hogy toposz-szerűen legkülönfélébb európai forrásokban bukkannak fel, Aragóniától Itálián át francia földig.1

4

A felszínes stiláris egyezések végül is nehezen eldönthetővé teszik, hogy valóban konkrét kéziratok kézbevételéhez köthető-e ezek a hasonlóságok, mint azt például Győry János bizonyítani vélte, vagy, ami inkább valószínű, a korabeli klerikusok európai irodalmi tájékozódásának bizonyítékai. Bár az előbbi lehetőséget kizárni teljességgel nem lehet — különösen, ha az aragóniai dinasztikus kapcsolatokra is gondolunk —, szerzőnk nem olyan tudósnak látszik, aki szenvedélyesen falta volna a korabeli európai krónikákat. Szemlélete messze állt a krónikásokétól, s mint Horváth János is egyértelműen megállapította, stílusában is messze esett kora történeti munkáitól. Azt azonban igen elképzelhetőnek tartjuk, hogy az országban, vagy a határokon túl jártában-keltében megjegyezte, akár fel is jegyezte, a neki tetsző stiláris fordulatokat, későbbi hivatali munkájára, vagy éppen tervezett művére gondolva. Az itáliai földrajzi nevek előfordulása a műben még önmagában nem tekinthető feltűnőnek, különösen azért, mivel azok egy részével írott forrásokban, így Regino művében is találkozhatott. Éppen ezért még inkább figyelemre méltó egy, a korabeli forrásokban nem szereplő földrajzi név, egy az észak-nyugati határon fekvő itáliai hágó, a Mont Cenis neve.1

5 A kalandozások korabeli nyugati helynevekkel kapcsolatban Anonymus sokkal visszafogottabb, és még az általa használt forrásokban, így a Regino krónikájában található neveket sem veszi át mind. Inkább általános megjelölésekre szorítkozik (Bavaria, Alemannia, Lombardia, Lotharingia, Saxonia, Francia stb.), s egyetlen esetben tesz kivételt, amikor megnevezi Regensburgot. Forrásaiban nem igen találhatott balkáni helyneveket, azokat mégis feltűnően nagy számban illeszti be munkájába, talán valóban személyes élményei hatására. Nyugaton Itália az egyedüli terület, ahol négy várost is megnevez: Susat CSegusa), egy kisebb, bár stratégiailag fontos települést, valamint a jól ismert Torinót (Taurina), Vercellit (Vercelensis) és Padovát {Padua). Hozzátehetjük, hogy a szerzőnk egyedül Itáliával, pontosabban Lombardiával kapcsolatban tesz személyesnek tűnő megjegyzést: „Torinót ezt a dúsgazdag várost vívták meg. Midőn Lombardia sík vidékét meglátták, sebes nyargalvást végigfosztogatták, majdnem egész Itáliát, amely minden jóban bővelkedett" (Pais Dezső fordítása). A leírás szinte sugallja, hogy szerzője maga is egyszer lenézett már a 14

Ide sorolhatók az „embola" szó előfordulása (1. alább), a fehérló-ajándékozás, vagy a vérszerződés, a Gratianusra visszamenő szokásjogra vonatkozó szakasz.; minderre összefoglalóan 1. Veszprémy László·. Közös motívumok a 12-13. századi magyarországi és hispániai historiográfiában. Aetas 1994: 1. 3&-48. Változatlanul nagy fontosságú, hogy az 53. fejezet jogi idézetét Gerics József szöveg-összehasonlítása Anonymus művével vezette be a magyar historiográfiába, s szerinte a Névtelen gesztájából vehette át Kézai és a krónikaszerkesztés, 1. Gerics József: Domanovszky Sándor és a krónikakutatás úttörője. Századok 112. (1978) 246. (újra közölve: Uő: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Bp. 1995. 8-22.) 15

Részletesen 1. Veszprémy László·. Megjegyzések az Anonymus-Gestában előforduló néhány nem magyarországi helynévről. (A Senones-kérdés). Magyar Nyelv 94. (lüjöj iou-169.