Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: Anonymus Itáliában? 335

Veszprémy László ANONYMUS ITÁLIÁBAN?* Helynevek, írás, kéziratok A szakirodalomban mindig is jelentős figyelmet szenteltek a magyar név­telen krónikás, Anonymus európai tájékozódására utaló érveknek. Még Mezey László is, aki közismerten nem szánt nézeteiben nagy helyet a hazai krónikás elbeszélő forrásoknak, klasszikus összefoglalásában tisztelettel adózik a névte­len krónikás emléke előtt. Ifj. Horváth János akkor frissnek számító eredmé­nyei hatására úgy fogalmazott, hogy „a latin és görög kereszténység határvidé­kén élő latin klerikus egyéni kultúrájában, olvasottságában így jelentkeznek a nyugati udvari, lovagi irodalom és a bizánci-görög irodalmiság inspirációinak együttes hatása."1 Az utóbbi évtizedek Anonymus-kutatásában jellemző módon, s nem alap­talanul, háttérbe szorult a bizánci és közvetlen görög nyelvi hatások azonosít­hatóságának a reménye, miközben sokkal több eredménnyel jártak a latin kró­nikairodalom, a jogi, retorikai és szépirodalmi műveltség hatásának, valamint az utóbbi évtizedben helynevei azonosítására tett próbálkozások. Szerény, de fontos eredménynek tekinthető, hogy az újabb egybevetések a Nagy Sándor- és Trója-irodalom, pontosabban a regény J2-es változatának és a latin névtelen Trója-regény, az Excidium Troiae még nagyobb hatását igazolták, mint azt ko­rábban, Győry János és Juhász László kiadásai alapján gondolni lehetett.2 Az említett párhuzamok azonosítása melléktermékeként derült ki, hogy számos fordulat — például a „a jó hírét és nevet szereztek" — közvetlen mintá­ja megtalálható a Nagy Sándor-regényben, vagy a Geszta mondatok, félmon­datok, motívumok ismétlődésén alapuló szerkesztése sem kizárólagosan a ha­* Előadásként rövidített változata a Mezey László emlékülésen, 2004 november 27-én hang­zott el az Országos Széchényi Könyvtárban. A tanulmány az OTKA Τ 038 205 historiográfiai pályá­zata segítségével készült. 1 Mezey László·. Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Bp. 1979. 139. 2 Die „Gesta Hungarorum" des anonymen Notars. Hg. Gabriel Silagi. Mitarbeit László Vesz­prémy. Sigmaringen 1991.; Anonymus: A magyarok cselekedetei - Kézai Simon: A magyarok cseleke­detei. Fordította Veszprémy László és Bollók János. A utószót és a jegyzeteket írta Veszprémy László. (Millenniumi magyar történelem - Források) Bp. 1999. (a továbbiakban: Anonymus - Kézai). -Összefoglalóan 1. Krónikák, legendák, intelmek. Utószó. In: Scriptores rerum Hungaricarum tempo­re ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Az Utószót és a Bibliográfiát összeállította, valamint a Függelékben közölt írásokat az I. kiadás anyagához illesztette Szovák Kornél és Veszprémy László. Bp. 1999.2 (a továbbiakban: SRH) II. 729-738.

Next

/
Oldalképek
Tartalom