Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
332 BAGI DÁNIEL Jenő igazolta, hogy az Intelmek világában szereplő, a király által be- és elfogadandó vendégek leginkább a főpapi és lovagi réteget jelentették, mely „tudásokat és fegyvereket" (documenta et arma) hoz magával az országba.216 Gallus Anonymus ide vonatkozó megjegyzéseit legutóbb Tomasz Jurek kísérelte meg értelmezni. Ο ugyancsak abból indult ki, hogy az Intelmekben is (melyet egyébként helytelenül 12. századi keletkezésűnek tekintett) szó esik a Ziospesekről, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy — összhangban a Freisingi Ottó és Rahewin Gesta Fridericijének egy adatával — a külföldi lovagok mint a királyi hadsereg legértékesebb rétege mind Magyarországon, mind Lengyelországban fontos szerepet játszottak a 12. században.217 Mindemellett Jurek Gallus Anonymus Ziospesekről írott gondolatait úgy interpretálta: a szerző a Bátor Boleszló-kori aranykor leírásakor azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy Ferdeszájú Boleszló udvarában a szerző csak ritkán láthatott ilyen külföldi lovagokat.218 Az idegen lovagok jelenléte természetes jelenség lehetett még a 12. században, katonai értékükre jó példa Freisingi Ottó iménti megjegyzése.21 9 Gallus Anonymus esetében azonban jól látszik, hogy a milesek hadrafoghatóságának értéke csak a felszínt jelenti a leírásban. A gesztaíró itt ismét tanújelét adja annak, hogy — csak úgy, mint a Gesztában általában — mennyire jól képes különböző időből származó információkat szintetizálni egymással. A történet magját ugyanis nem elsősorban a hospesek katonai értékével kapcsolatos kérdések alkotják, hanem az a keresztény uralkodóval szemben megfogalmazott, s a Karoling-királytükrök világában gyökerező követelmény, miszerint az uralkodó fogadja be és lássa el az udvarába érkező főpapi és lovagi vendégeket. Valószínűsíteni lehet, hogy Gallus Anonymus magyarországi tartózkodása során, amikor is megismerkedhetett Szent István elterjedőben levő kultuszával, tudomást szerzett arról is, hogy a Nagy, illetve a Hartvik-legenda közvetítette Intelmek a néhai magyar király uralkodásához köthetők. Talán nem is ismerte az Intelmek teljes szövegét, miként all. század elején Magyarországon még élő államelméleti vonatkozásait sem. Amúgy is, ahogy erre hivatkoztunk, a Geszta igazi állambölcseleti világát a 12. század elején aktuális kérdésekben kell keresni. Úgy véljük, hogy szerzőnket inkább pragmatikus szempontok ve-216 Szűcs JSzent István Intelmei i. m. 42. 217 Tomasz Jurek: Fremde Ritter im Mittelalterlichen Polen. Questiones Medii Aevi Novae 3. Warszawa 1998. 19-49. (különösen 19., 20., 24.); a „hospes" kifejezés alatt — szerintünk helytelenül -— inkább a városi és paraszti betelepülőket érti GpP 66. (1. sz. jegyz.). 218 Jurek, T.: Fremde Ritter i. m. 24. 219 Ottonis et Rahewini Gesta Friderici I. imperatoris. Ed. Georg Waitz, Bernhard von Simson. MGH SRG in usum scholarum separatim editi, 46., Hannover 1912. I. c. 32.: „Si quando vero exercitum rex ducere voluerit, cuncti sine contradictione quasi in unum corpus adunantur; coloni quidem, qui in vicis morantur, novem decimum, vel etiam septem octavum vel infra, si necesse fuerit, cum subpellectili ad bellum necessaria instruunt, caeteris pro cultura terrae domi relictis. Qui vero de militum ordine sunt, nulla occasione nisi gravissima domi remanere audebunt. At in ipsa regis acie hospites, quorum ibi magna copia est et qui aput eos principes dicuntur, latus principis ad muniendum ambiunt. Omnes pene tetri tetris in armis procedunt, nisi quod iam ab hospitibus, quos nunc solidarios dicimus, educati vel ab eisdem etiam geniti, quandam, non innatam, sed quasi extrinsecus affixam virtutem trahentes, principes tantum et hospites nostras imi-a^nandi peritia armorumque splendore imitantur. Sed de predictae gentis ritu haec dicta sufficient."
