Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
SZENT LÁSZLÓ ÉS SZENT ISTVÁN GALLUS ANONYMUS GESZTÁJÁBAN 333 zérelték. Mivel a számára feltehetően nem ismeretlen Hartvik-legendába beillesztett nagyobb legenda szövege úgy tudósít, hogy Szent Istvánhoz kötődik a Libellus létrejötte,22 0 valószínűleg (és nem helytelenül) úgy vélte, hogy a Libellus István államférfiúi működésének egy forrása. Mivel pedig vállalt feladata az volt, hogy megalkossa Bátor Boleszló uralkodói portréját, ebben felhasználta a Magyarországon látott Intelmek szövegének részeit is, melyeket részben kiszínezve, részben továbbfejlesztve, korszerű környezetbe helyezve dolgozott bele a Gesta Boleslai regisbe. Összegzés Ferdeszájú Boleszló magyarországi útja tehát nem pusztán a fejedelem egyik megörökítésre érdemesnek tartott tette, hanem — az ugyanabban a caputban ránk maradt információkkal együtt — a Geszta eszmei összefoglalásának is fontos része. A 25. fejezet központi mondanivalója a fejedelem magyarországi zarándoklatának leírása. Ennek középpontjában a két úticél: Székesfehérvár és Somogyvár állt, melyek közül az előbbi Szent Istvánhoz, az utóbbi pedig Szent Lászlóhoz köthető. Nézetünk szerint azonban a peregrinatio két állomását nem véletlenszerűen választotta ki a lengyel fejedelem, hanem meghatározott célok vezérelték: Székesfehérvár Szent István kultusza miatt volt érdekes, míg Somogyvár Szent László és Szent Egyed miatt keltette fel Boleszló figyelmét. A Geszta 25. fejezete tehát egyfajta foglalataként a mű eszmei mondanivalójának jól mutatja, hogy a két jeles magyar király jelentős szerephez jutott az ismeretlen mester történeti konstrukciójában. A szerző tulajdonképpen két teljesen különböző szempont szerint használta fel Szent László és Szent István alakját a Geszta megkomponálásában. Ami Lászlót illeti, úgy véljük, hogy a személyét érintő fejezeteket el kell választani az őt és Boleszlót Szent Egyeddel és Somogyvárral összekötő ügyektől. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a Geszta egészének szempontjából inkább Somogyvár, Szent Egyed kultusza képviselt komolyabb értéket. Mindazonáltal Gallus Anonymus komoly információkat is ránk hagyott László királyról, melyek bizonyos szempontból magában a Gesztában is ellentmondásosak. A Gesztában korábban olvasható passzus volt nézetünk szerint a későbbi keletkezésű és korszerű szemléletű, mely — egybehangzóan történetírásunk ide vonatkozó megállapításaival — arra utal, hogy Kálmán-kori viszonyokat valamennyire ismerő Gallus Anonymus az éppen kialakítás alatt álló újszerű László-képet dolgozta bele gesztájába. Szerepel azonban egy másfajta beállítás is a műben. Ebben — igaz, sajátos belpolitikai érdekeket követve — László legitimitását is kétségbe vonja a szerző. Véleményünk szerint ez lehetett a korábbi, nagy valószínűséggel Krakkóban megismert és a krakkói udvar által közvetített információ a magyar királyról, melynek hátterében talán Salamon özvegye, Ulászló Herman új felesége állt. 220 Legenda raaior, SRH II. 391.: „libellum de institutione morum constituit". A „constituit" ige megfelelő értelmezését 1. Szűcs J.\ Szent István Intelmei i. m. 44.
