Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
A DEUTSCHER SCHUTZBUND ÉS MAGYARORSZÁG 33 Nem tartozott az 1927. évi Kelet-konferenciák sorozatába, mégis erős politikai töltete volt a Deutscher Schutzbund ekkor már nyolcadik éve megrendezett pünkösdi tanácskozásának, ezúttal Regensburgban, június első napjaiban. Programjának középpontjában az osztrák problematika állt, bár a más európai német népcsoportok részéről elhangzó beszámolók, s az azokkal kapcsolatosan kibontakozott vita átfogó helyzetképet is adhatott. A magyarországi német népcsoportot Peter Jekel és Max Albert, a Volksbildungsverein egyik vezetőségi tagja, illetve titkára képviselte; a beszámolót Jekel tartotta. Magyar megítélés szerint referátuma viszonylag mértéktartó és lojális volt, a jelenlévők véleménye szerint azonban — aminek főleg osztrák főiskolások heves felszólalásai adtak hangot a vitában — Jekel szépítgette a helyzetet, átsiklott olyan kínos dolgok felett, mint pl. a magyar kormány ígéreteinek jórészt még mindig tapasztalható beváltatlansága. Az igazi vihar azonban nem ekkor, hanem másnap tört ki. (A Magyarság-nak a regensburgi tanácskozásról közölt cikke, a nagyobb hatás kedvéért összemosta a június 1-i és 2-i eseményeket, azt kívánván bizonyítani, hogy Loesch és Schutzbundja munkájában egyre inkább és erőteljesebben magyarellenes tendencia érvényesül). Egy szekcióülésen, amelyen maga Loesch elnökölt, s az osztrák problematika megvitatása volt a speciális téma, a burgenlandi helyettes tartományfőnök, Ludwig Leser, többek közt arról is beszélt, hogy Burgenland nincs biztonságban az ennek visszaszerzésére is törekvő magyar revíziós politika miatt, s tiltakozott azon híresztelések ellen, melyek szerint az anschluss-törekvések magyar támogatása fejében a csatlakozás megvalósulásakor Németország vissza fogja juttatni Magyarországnak ezt a területet. Kijelentette, hogy Burgenland semmiképpen sem lehet alku tárgya, nem lehet az anschluss kompenzációja. Sőt az anschluss megvalósulásakor el kell érni, hogy Burgenland bekebelezhesse Sopront és környékét, amitől a hírhedt ottani népszavazás csalárdságai fosztották meg, sőt jogos igénye van ezen felül még számos olyan német városra és környékére, amelyek Csonka-Magyarországnak maradtak. Mint mondotta, a Deutscher Schutzbundnak emellett kell kiállnia. Leser percekig tartó ünnepléssel, tomboló lelkesedéssel fogadott előadásának fenti fejtegetéseire a Deutscher Schutzbundnak ezen az ülésen éppen elnöklő vezetője, Loesch a következőképpen reagált: Burgenland átengedése Magyarországnak semmiképpen sem jöhet tekintetbe. Másfelől azonban Sopron, valamint más magyarországi városok és vidékük Burgenlandhoz csatolása sem tehető politikai céllá. De bizonyos határkiigazítások — kölcsönös egyeztetéssel — szemügyre vehetők lesznek majd.104 A berlini magyar követ, Kánya Kálmán azon jelentése szerint, amelyben a Deutscher Schutzbund regensburgi ülésezéséről beszámolt, Loesch nemcsak arról biztosította Lesert, hogy a Deutscher Schutzbund sohasem fog hozzájárulni Burgenland magyarokhoz visszakerüléséhez, hanem azt is hangsúlyozta, hogy „esetleges ily nemű tárgyalásoknál a német birodalmi gyűlésnek, az egyes pártoknak, és magának a birodalmi kormánynak a támogatása is elvárható". Kánya szerint egyébként „a regensburgi gyűlés keretében a Schutzbund egy nyilvános nagyarányú tüntetést is rendezett az osztrák csatlakozás mellett. A magyarországi német-104 PAAA, Abt. VI. (Kult.) Deutscher Schutzbund. K274493. Keltezés nélkül. Érk.: 1927. július 9. Darstellung der Aussprache über das Deutschtum in Ungarn und das Burgenland auf dem 8. Schutzbundtag in Regensburg.
