Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
328 BAGI DÁNIEL helyre,1 8 ' nem lehetetlen tehát Kürbis feltételezésének helyessége, miszerint Gallus Anonymus, még ha nem is olvasta közvetlenül a Normann Anonymus munkáját, de ugyanebben a körben iskolázódva maga is hasonló eszmei hatások alatt állt.188 Kürbis, nézetünk szerint, helytállóan ismerte fel, hogy Gallus Anonymus a Piastok hatalomra jutásakor Siemowittal kapcsolatban a — természetesen ószövetségi eredetű, de a Normann Anonymusnál oly jellemző — rex regum, dominus dominorumx&Q kifejezést rex regum, dux ducumra190 változtatta, ami — Kürbis szerint — annak bizonyítéka, hogy a korban jellemző elvet hozzáigazította a lengyel hagyományokhoz, a Piastok fejedelmi címére kívánva ezzel utalni.191 Hogy Brygida Kürbis feltételezései teljesen helytállóak, azt egy másik példa is igazolja. II. Boleszló és Szaniszló püspök konfliktusában Gallus Anonymus közismerten nagyon óvatosan járt el. Miután röviden utalt arra, hogy Boleszló Lengyelországból való elűzésének a hátterében többek között ez állhatott, hozzátette: „Hosszan tartana elmondani, hogyan taszították ki Boleszlót Lengyelországból, de annyit el lehet mondani, hogy nem kellett volna felkentként más felkent bűnét testileg megtorolnia. Sok kárt okozott neki, hogy bűnnel orvosolta a bűnt, hogy árulás miatt kiadta a püspököt, hogy levágják annak végtagjait."192 Ebben esetben nem is a konfliktus ténye érdekes mondandónk szempontjából,19 3 hanem Gallus Anonymus megjegyzése a »„két felkent"-ről. A Normann Anonymus elgondolása szerint ugyanis az Úr kente fel Dávidot és Salamont, de Sámuel végezte el magát a felkenést, aki hű prófétája volt az Úrnak az ő házában. Ezért mindketten (mármint Sámuel és a felkentek is) az Úr felkentjei,194 csakhogy mindketten máshogyan: a pap „inferioris officii et naturae — id est humanitatis, a király viszont superioris — id est dignitatis,"195 Gallus Anonymus tehát — még ha nem is közvetlenül magát a Normann Anonymust olvasta, hanem csak tisztában volt a korai skolasztikus iskolák e gondolataival — a kor szemléletének megfelelő módon vélekedett a világi és egyházi hatalomról. Boleszló uralmának ábrázolásában azonban egy már rég letűnt modellt alkalmazott, melynek szellemi kiüresedése még az ezredforduló 187 Wilfried Hartmann: Beziehungen des Normannischen Anonymus zu frühscholastischen Bildungszentren. Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters 31. (1975) H. 1. 108-143. (különösen 140.). 188 Kürbis, B.: Zum Herrscherlob i. m. 56. 189 De consecratione 167. 190 Gallus I. c. 3. (id. kiadás 12.). 191 Kürbis, B.: Zum Herrscherlob i. m. 55. 192 Gallus I. c. 27.: „Qualter enim rex Bolezlauus de Polonia sit eiectus longum existit enarrare, sed hoc dicere licet, quia non debuit christus in christum peccatum quodlibet corporaliter vindicare. Illud enim multum sibi nocuit, cum peccato peccatum adhibuit, cum pro traditione pontificem truncacioni membrorum adhibuit." — id. kiadás 52-53. 193 A király és a püspök összecsapásának állampárti szemléletű feldolgozását 1. Tadeusz Grudzúíski: Boleslaw Smialy-Szczodry i biskup Stanislaw. Dzieje konfliktu. Warszawa 1986. (különösen: 124-137.). Ugyanő tárgyunkban gregoriánus szemléletűnek tartja Gallust (uo. 136.). Kritikáját 1. Labuda, G.: Swiçty Stanislaw i. m. 65. 194 De consecratione 131.: „Unxit ergo dominus Saul, unxit et David, sed per Samuelem, qui fidelis propheta erat in domo Domini. Et propter hoc uterque iure vocatus est christus Domini." 195 Uo. 134.
