Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
SZENT LÁSZLÓ ÉS SZENT ISTVÁN GALLUS ANONYMUS GESZTÁJÁBAN 329 előtt megtörtént. Tény persze, hogy a királytükör mint műfaj a 12. századi reneszánszban úgyszintén megújult, azonban ezek az új típusú művek — melyek csúcspontját egyértelműen John of Salisbury Policraticusa jelenti196 — nem a Karoling-kori királytükrökben találták meg előképüket, hanem új eszmei és tartalmi elemeket hordoztak.19 7 Szerzőnk tehát egy III. Boleszló számára mérvadó komplex királyideált alkotott meg gesztájában I. Boleszlóról (aki mellesleg legfeljebb élete végén lett rövid időre király). Az alkotáshoz felhasznált, a 12. század elején elavultnak tekinthető anyag, nézetünk szerint, egy helyen volt hozzáférhető Gallus Anonymus számára: Magyarországon, ahol rendelkezésére álltak Szent István Imre herceghez írott, a Karoling-kori királytükrökben gyökerező Intelmei, melyek közismertek lehettek a 11-12. század fordulóján, hiszen Szent István nagyobb legendájában kivonatolva bekerültek a fejezetcímei, és e részeket Hartvik is átvette a saját legendakompilációjába.198 István király Imre herceghez írott intelmei mindig is intenzíven foglalkoztatták történetírásunkat; mind a 19., mind a 20. században jelentős alkotások láttak napvilágot a Libellusról,19 9 Kétségtelen, hogy a legnagyobb, tudománytörténetileg is jelentős vitát Guoth Kálmán e tárgyban írott két tanulmánya váltotta ki.20 0 Közismert, hogy Guoth kétfrontos támadást intézett az Intelmeket pozitivista módon vizsgáló Békefí Rémig,20 1 illetve szellemtörténeti keretekben tárgyaló Balogh József ellen,20 2 előbbinek az adatközpontú, szürke megközelítést, utóbbinak a szövegfilológia szellemfilológiába való átcsapását felróva. A vitában a továbbiakban Deér József is véleményt nyilvánított,20 3 majd hosszabb szünet után Szűcs Jenő tisztázta megnyugtatóan az Intelmek forrás-és eszmetörténeti hátterét.20 4 Szűcs Jenő, aki sikerrel semlegesítette a Guoth Kálmán által mesterségesen teremtett ellentétet az Intelmek „nemzetközisége", illetve „tiszta magyar"20 5 lényege között, világosan rámutatott: olyan, a Karoling-kori királytükrök gondolatvilágából kisarjadó állambölcseleti alkotással állunk szemben, amely mégis eltér mintáitól. A 10. század végére már gondolatilag kiüresedett királytükrökkel szemben az Intelmek friss hangvételű, I% Johannes Sarisberiensis: Policraticus I-IV Ed. K. S. B. Keats-Rohan. Corpus Christianorura, continuatio mediaevalis. Brepols 1993. 197 Wilhelm Berges: Der Fürstenspiegel des hohen und späten Mittelalters. Stuttgart 1952.2 3-4.; Hans-Hubert Anton: Fürstenspiegel. LexMa IV, 1044. 188 Libellus de institutione morum. Ed. Iosephus Balogh. (SRH II. 613-627.). 199 Jellemzését és irodalmának összefoglalását 1. Szovák Kornéltól: Krónikák, legendák, intelmek. Utószó. (SRH II. 793-794.). 2"" Guoth Kálmán: Egy forrás két történetszemlélet tükrében. Századok 76. (1942) 43-64. Uő: Megoldandó kérdések az Intelmekben. Századok 77. (1943) 1-40. 201 Békefi Rémig: Szent István Intelmei. Századok 35. (1901) 922-990. 202 Különösen Balogh József: Szent István politikai testamentuma. Minerva 10. (1931) 39-51., 106-114.; Uő: Szent István „Intelmei"-nek forrásai. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I—III. Szerk. Serédi Jusztinián. Bp. 1938. I. 235-265. 203 Deér József: A szentistváni Intelmek kérdéséhez. Századok 76. (1942) 435-452. 204 Szűcs Jenő: Szent István Intelmei: Az első magyarországi államelméleti mű. In: Szent István és kora. Szerk. Glatz Ferenc, Kardos József. Bp. 1988. 32-53. 205 Guoth K.: Megoldandó kérdések i. m. 9-10.
