Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
SZENT LÁSZLÓ ÉS SZENT ISTVÁN GALLUS ANONYMUS GESZTÁJÁBAN 327 Györffy — sajnos bővebben ki nem fejtett — álláspontjához legfeljebb annyit lehetne hozzáfűzni, hogy a királytükrök hatása talán még jobban tetten érhető ezekben a részekben, mint a szent életrajzoké. Gallus Anonymus tulajdonképpen valóban a Karoling-királytükrök általános jellemzői szerint állította össze Boleszló portréját. Az ábrázolás legfontosabb pontjai ugyanis a király viszonyát mutatják be a keresztény hithez, az egyházhoz, a főpapokhoz, a világi elkelőkhöz, a vendégekhez, illetve kitérnek az uralkodó bírói tevékenységére, illetve magatartására is. A Karoling-kori királytükrök sajátságosan tükrözik a Pippin felkenésével kezdődő új politikatörténeti korszakot Európában, mely a teokratikus vagy szakrális királyság néven ismert. Kantorowicz alapműve,181 Walter Ullmann182 és legutóbb Joseph Canning183 kutatásai alapján világosan áll előttünk e történeti korszak politikai eszmevilága. A Karoling királytükrök elválaszthatatlanok tehát a Karoling-kor gondolkodásától. A legjelentősebb ilyen alkotások Pseudo-Cyprianus, Jonas Orleans-i püspök, Smaragdus verduni apát, Hinkmar reimsi püspök tollából kerültek ki, mind időben, mind tematikailag jó behatárolhatóan. A Karoling-királytükrök programszerűsége és egyértelműen az ezredforduló előtti kulturális beágyazottságuk miatt mindenképpen gyanút kelt, hogy miért jelenik meg gondolatviláguk Gallus Anonymus 12. század elején keletkezett művében. A szerző ugyanis az invesztitúra-harc korának eszmevilágában iskolázódott. Legutóbb Brygida Kürbis mutatta ki meggyőző érvekkel,184 hogy az 1100 körül keletkezett úgynevezett Normann Anonymus De consecratione pontificum et regum et de regimine eorum in ecclesia sanda185 néven ismert írásának néhány gondolata Gallus Anonymus Gesztájában is visszaköszön. A Normann Anonymus személyének meghatározása régóta foglalkoztatja a kutatást,186 elképzelhető, hogy a neki tulajdonított szövegek mögött nem is egy, hanem több szerző rejtőzködik, a munka mindenesetre az egyik legszebb példája a pápaság új hatalmi igényeire választ adó műveknek, mely az egyház hatalmát egyértelműen a világi hatalom alá helyezve antigregoriánus szemlélettel a szakrális királyság eszményét népszerűsíti. Bár a Normann Anonymus művének egyetlen kéziratát Cambridge-ben őrzik, régóta ismert, hogy a szerző vagy szerzők iskolázottsága a kontinensre, és éppen Le Mans környékére vall mint keletkezési 181 Ernst H. Kantorowicz: The King's Two Bodies. A Study in Medieval Political Theology. Princton 1957. 182 Walter Ullmann: Principles od Governement and Politics in the Middle Ages. London 1961. 183 Joseph Canning: A History of Medieval Political Thought 300-1456. London - New York é. η. 184 Kürbis, Β.: Zum Herrscherlob i. m. 55-56. 185 Anonymus Normannus: De consecratione pontificum et regum et de regimine eorum in ecclesia sancta. In: Die Texte des Normannischen Anonymus. Unter Konsultation der Teilausgaben von H. Böhmer, H. Scherrinsky und G. H. Williams neu aus der Handschrift 415 des Corpus Christi College Cambridge herausgegeben. Hrsg. Karl Pellens. (a továbbiakban: De consecratione) Wiesbaden 1966. 129-180. 186 Vö.: Peter Classen: Normannischer Anonymus. LexMa I. 674.; G. H. Williams: The Normann Anonymus 1100 A. D. Toward the Identification and Evaluation of the so-called Anonymus of York. Cambridge 1951.; Karl Pellens: Das Kirchendenken des Normannischen Anonymus. Wiesbaden 1973.
