Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
294 BAGI DÁNIEL lett Ferdeszájú Boleszlónak eltávolítania a hatalomból testvérét, Zbigniewet, és a magyarországi zarándoklat leírása után részletes beszámolót olvashatunk arról, hogy miként fejezte be peregrinatioját a fejedelem Gnieznóban, Szent Adalbert sírjánál. Ami magát a magyarországi utat illeti, az úti célok megválogatásában főbb és mellékes érdekek látszanak. Hogy melyek lehettek az utóbbiak, csak találgathatunk: a Geszta bejegyzése szerint Boleszló püspökségeket is felkeresett, azonban nem derül ki, mely egyházközpontokra gondolhatott a gesztaíró. Azonban egyértelműnek tűnik, hogy a zarándoklatnak két olyan állomása volt, mely elsőrendű célpontnak számított Boleszló útján: Szent István székesfehérvári sírja és a Szent László által alapított somogyvári apátság. Szent László Fügedi Erik, a magyar kutatás azon vonulatának képviselőjeként, mely úgy véli, hogy Szent László 1113-ban még Somogyváron nyugodhatott,1 3 egyik tanulmányában figyelmeztetett arra, hogy Boleszló útjának egyik célja éppen a Lászlónál való tisztelgés lehetett.1 4 Bár nincs egyetértés történetírásunkban abban a kérdésben, hogy a lengyel fejedelem látogatása idején valóban Somogyváron volt-e még László sírhelye,1 5 kétségtelen tény, hogy László fontos szerepet játszott a Gesztában megörökített 11. század végi lengyel történelemben. Irodalmunk kellő részletességgel tisztázta Szent László és Lengyelország viszonyát.1 6 László Lengyelországban született, abban az időben, amikor apja, I. Béla ott tartózkodott.1 7 László lengyelországi tartózkodásának nyoma figyelhető meg Gallus Anonymus róla szóló egyik adatában, mely szerint „szokásaiban és életében teljesen lengyellé vált."18 László uralkodása alatt két ügy befolyásolta 13 Hankó Ildikó: A magyar királysírok sorsa Géza fejedelemtől Szapolyai Jánosig. Bp 1987. 85.; vö. Makk Ferenc erre vonatkozó szócikkét (KMTL 395.); Kerny Terézia·. László király szentté avatása és kultuszának kibontakozása (1095-1301). In: Ősök, táltosok, szentek. Tanulmányok a honfoglaláskor és az Árpád-kor folklóijáról. Szerk. Pócs Éva, Voigt Vilmos. Bp. 1998. 175-197. (különösen: 176.). 14 Fügedi Erik·. Somogyvár francia monostora. In: Szent László és Somogyvár. Tanulmányok a 900 éves somogyvári bencés apátság emlékezetére. Szerk. Magyar Kálmán. Kaposvár 1992. 55-60., 57. 15 Györffy György. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV Bp. 1963-1998. I. 685.; Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultusz és európai modellek. Bp. 2000. 155 16 Györffy György: A lovagszent uralkodása. In: Magyarország története tíz kötetben I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk. Székely György. Bp. 1984. 894-940.; Makk Ferenc: Magyar küpolitika 896-1196. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 2.) Szeged 1996.2 98. és 116.; Székely György: I. László király viszonya a német és a lengyel irányzatokhoz. In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk. Draskóczy István. Bp. 1994. 47-55. (különösen: 50-52.); Szegfű László: I. László alakja a középkori forrásokban. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei I. Szeged 1978. 37-46.; Kristó Gyula: A magyarok és a lengyelek kapcsolatai a 10-12. században a források tükrében. Történelmi Szemle 42. (2000) 1-18. •— Elnagyolva és csak a régebbi (lengyel és cseh) irodalom alapján tárgyalja még a kérdést Svorad Zauarsky: Obraz uhorského král'a Sv. Ladislava ν Kronike Galla Anonyma. Medea 1. (1997) 1-24. 17 Ennek kronológiai problémáira leggazdagabban 1. Jerzy Dowiat: Bela I wçgierski w Polsce (1031/1032-1048). Przegkjd Historyczny 56. (1965) 1-23. (különösen: 5.), ill. Gerard Labuda: Mieszko II Król Polski (1025-1034). Czasy przelomu w dziejach panstwa polskiego. Krakow 1992. 175. és 183. 18 Gallus I. c. 27.: „et quasi moribus et vita Polonus factus fuerat" - id. kiadás 52-53.
