Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében (Az 1486. évi 8. tc. végrehajtása) 261
280 NEUMANN TIBOR vizsgálatnál, ugyanezen évtől 1504-ig szerfelett gyakran jelölik királyi embernek. Felesége származása egyelőre ismeretlen, Adviga keresztnévvel.11 8 Nagyemőkei Török Bertalan, lásd az 1. évet Práznóci Péter, lásd a 3. évet Szerdahelyi Imre, lásd a 3. évet 3. Az esküdtek társadalmi pozíciója Milyen következtetések vonhatók le a tizenkilenc nyitrai esküdt életpályájából? Leginkább az, hogy egy jól körülhatárolható társadalmi rétegből választották őket, és csak ritkán találunk közöttük előkelőbb, vagy éppen kevésbé tehetős nemeseket. Ε réteg főbb ismérveit — némileg leegyszerűsítve — a következőkben foglalhatjuk össze: - birtokaik két vagy több megyében terülnek el, - házassági kapcsolataik a megye határain túlra terjednek, - húsznál mindenképpen több, de aligha tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy általában 40-50-nél is több jobbágytelekkel11 9 rendelkeznek, - gyakran Árpád-kori nemzetségekből származnak (ha nem, akkor rendszerint karrier útján emelkednek fel e rétegbe), - a bárók vezető familiárisaikat (alispán, alvajda, várnagy, udvarbíró stb.) közülük választják, ők viszont a kisnemesek köréből választhatják ki embereiket, - a megye lakossága pereik eldöntését általában őrájuk — mint fogott bírákra — bízzák. A kivételek a társadalmi ranglétrán felfelé egyértelműek: Apponyi György és Majtényi János várbirtokosok, és jóllehet sem az apponyi, sem a keselőkői uradalmat nem egyedül tartják kezükben, még esküdti tevékenységük közepette is megkülönböztetik őket a vitézlő (egregius) tiszteleti címmel.12 0 Házastársaik szintén várbirtokos családokból (Korlátkövi Bucsányi és Szentmiklósi Pongrác) kerülnek ki, ami nem feltétlenül törvényszerű, mivel ezek a családok a házasság terén lefelé — gondoljunk csak Majtényi Bossányi Istvánnal való sógorságára — is "" 1478: DL 50 237.; 1482: DL 59 691.; DF 205 236.; 1483: DF 273 244.; 1485: DF 205 272.; 1491: DF 273 305.; 1492: DL 50 597.; 1495: DL 90 230.; 1496: DF 273 175., DF 273 296., DF 273 444.; 1497: DF 273 173.; 1498: DF 273 438.; 1499: DL 62 628.; 1501: DF 273 640.; 1504: DF 273 420.; DF 273 637. - Esküdtként: 1490. márc. 2.: DL 88 746., márc. 9.: DL 19 632. 119 Természetesen nem jobbágyportára gondolok, hanem a lakott és lakatlan jobbágytelkek összességére. Az állami adózásnál használt adóegység ugyanis, véleményem szerint, nem ad pontos képet egy család vagyonáról, bár a nagyságrendi különbségeket, természetesen, jól mutatja. Úgy tűnik, hogy a pusztatelkekből sokszor ugyanolyan - vagy akár jelentősebb - jövedelem is származhatott, mint a népes jobbágytelkekből, 1. Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon. Századok 137. (2003) 849-884. 120 1489: DL 72 720. (Apponyi); 1487: DF 282 923. (Majtényi) - Itt jegyzem meg, hogy Szerdahelyi Imre nem tekinthető várbirtokosnak. A 15. század első harmadában említett vár ugyanis a későbbiekben nem szerepel, bár a század közepén a négyfelé szétágazó család egyik ága felépített a birtok területén egy kastélyt. És bár várépítési engedélyt is kaptak Mátyástól (1465: DL 50 140.), ismereteim szerint a vár nem épült fel.
