Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében (Az 1486. évi 8. tc. végrehajtása) 261
262 NEUMANN TIBOR Mivel II. Ulászló 1492. évi 53. törvénycikke eltörölte az akkor már — a szakirodalom szerint — több megyében magától elenyésző jogintézményt,7 az 1486. évi 8. törvénycikk végrehajtásának vizsgálata — főként ha a kutatást egy kisebb régióra, öt északnyugati megyére (Pozsony, Nyitra, Trencsén, Turóc, Bars) szűkítjük — mindössze hat év jól körülhatárolható levéltári iratanyag áttekintését követeli meg.8 Dolgozatom azonban nem csupán a választott esküdti intézmény jellemzőit kívánja felvázolni, hanem egy kiválasztott megye, nevezetesen Nyitra esetében társadalomtörténeti kérdésekre is válaszokat keres. Milyen érvek szóltak az egyes esküdtek megválasztása mellett? Ervényesült-e a jogalkotó azon törekvése, hogy a tehetősebb nemesek közül kerüljenek ki? Ha igen, kik alkotják ezt a réteget és milyen szempontok szerint különíthetők el az előttük és utánuk következő nemesi rétegektől? Milyen súlyt képviseltek megyéjük és a régió életében? A kérdésekre az esküdtek prozopográfiai vizsgálatával igyekszem választ adni. 1. A választott esküdti intézmény működése Bár a dekrétum kibocsátására január 25-én került sor, az esküdti intézménnyel kapcsolatos intézkedések végrehajtása még hónapokig váratott magára. A király és a nagybírák kancelláriáiban érthető módon több hónap haladékot biztosítottak a megyei törvényszékeknek, hogy gondoskodjanak az esküdtek megválasztásáról. Ez idő alatt a parancslevelek végrehajtása a régi szokásnak megfelelően történt: a hiteleshelyek kiküldötteit a mandátumban név szerint felsorolt, alkalmilag kijelölt királyi emberek egyike kísérte el az eljárás színhelyére. Az országbíró egyik február 26-án kelt mandátumában ugyan a felsorolt királyi emberek mellett vagylagosan „a megye által választandó királyi emberről" is említést tett,9 ez az átmenetinek tekinthető megfogalmazás jobbára mégis csak áprilistól fordul elő gyakrabban. A parancsleveleket megfogalmazó kancelláriai alkalmazottak nyilván az ügyfelektől értesültek arról, hogy az adott megyében megtörtént-e, illetve belátható időn belül megtörténik-e a választás, ami természetesen minden megyében más időpontban, feltehetően a szokásos tisztújítás keretei között következett be. Míg a király április 21-én Zala, május 3-án és 4-én Pozsony, május 24-én pedig két Bars megyei iktatással kapcsolatban kibocsátott mandátumaiban az eljárás lefolytatását vagy a név szerint megnevezett királyi emberek egyikére, vagy e megyéknek a dekrétum alapján választandó egyik esküdtjére bízta,10 addig május 12-én egy Somogy megyei ügy kapcsán annak végrehajtását már 7 Engel Pál-Kristó Gyula-Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. Bp. 1998. 249. (Az idézett rész Kubinyi A. munkája.) 8 A DL-DF adatbázis (A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa, DL-DF 4.2. Szerk. Rácz György. CD-ROM, 2003.) segítségével ma már nem okoz nehézséget egy ilyen szűk intervallumot felölelő tematikus kutatás. 9 1486. febr. 26.: aut alter per comitatum eligendus aliis absentibus homo regius - Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 19 121. - A megye nevét itt nem tüntették fel, a királyi emberek alapján az idézést vélhetően Kőrös megyében kívánták elvégeztetni. 10 1486. ápr. 21.: Holub J.: Zala megye i. m. 165., 121. sz. jegyz. (Zala m.); 1486. máj. 3-4.: aut unus ex [electis - kihúzva] iuratis nobilibus iuxta vim et formám generalis decreti per nos et prelatos ac barones et universos nobiles regni nostri novissime editi tanquam homo noster in illo comitatu eligendis - Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 225 420-225 421. (Pozsony m.). - 1486. máj. 24.: aut alter ex hominibus nostris regiis iuxta vim et
