Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében (Az 1486. évi 8. tc. végrehajtása) 261
VÁLASZTOTT NEMESI ESKÜDTEK NYITRA MEGYÉBEN 263 kizárólagosan az egyik már megválasztott esküdt feladatává tette.1 1 Nyitra megyét illetően az első olyan parancslevél, amely már az esküdtekre vonatkozó formulákat azok kialakult formájában tartalmazza, július 2-án kelt.1 2 A megye nemessége ekkorra már bizonyosan megválasztotta első esküdteit, és úgy tűnik, hogy általában az év közepére az ország többi megyéjében is összeállt az új megyei hatóság. Megválasztásukat követően feltehetően ugyanazt az esküszöveget mondták el az ispán jelenlétében, mint amit a dekrétum a tisztségviselők számára kötelezően előírt.1 3 Az ekkor létrejövő megyei hatóság személyi összetétele újszerű volt. Esküdtekkel ugyan korábban is találkozunk, de kizárólag a nagybírák által tartott közgyűléseken, ahol mandátumuk a közgyűlés végeztével lejárt, és feladatuk is csak a bírói munka segítésére korlátozódott, ennélfogva nem tekinthetők tisztviselőknek.1 4 Ugyanez vonatkozik a megyei törvényszéken alkalmilag választott ülnökökre (assessores) is.1 5 Az új esküdti intézménnyel a legközelebbi rokonságot talán az 1444. évi 10. törvénycikk rendelkezése mutatja, amely négy állandó bírótárs választását írta elő; ez ugyanakkor ismét csak a bíráskodás tehermentesítésére — s nem a királyi ember feladatának átvételére — irányult, és hamar el is enyészett.16 Az esküdtek 1486-tól a megyei hatóság állandó tagjaivá váltak, amit a legjobban a megyei törvényszékek által kibocsátott oklevelek intitulatioi mutatnak. Ezekben rendre megjelennek a választott esküdtek is,1 7 néhol az alispán(ok) és a szolgabírák közé beszúrva (pl. Bars, Turóc, Szabolcs megyék), máshol a szolgabírákat követően (pl. Győr, Pest, Pozsony, Trencsén m.), de a két típus keveredésére is találunk példát (Nyitra m.).18 Ha az alispán a törvényszék előtt kezdeményezett ügyben érintett volt, az esküdtek és a szolgabírák bocsátották ki az oklevelet.19 Hangsúlyozandó azonban, hogy az intitulatioban bekövetkező változás több megyében jóval az első esküdtek megválasztását követően következett csak be: míg formám novi generalis decreti per nos ac prelatos, barones ceterosque proceres regni nostri novissime editi illo comitatu eligendis tamquam homo noster - DF 273 250., DF 273 339. = DL 47 566. (Bars m.). - Ezekben az esetekben a királyi emberek egyike, és még nem egy esküdt járt el. Pozsonnyal kapcsolatban viszont néhány nappal korábban, ápr. 24-én még a régi formulát használták, 1. DF 225 423. 11 1486. máj. 12.: DL 101 025. (Somogy m.) 12 1486. júl. 2.: DL 90 713. (Nyitra m.) 1486: 73. tc. - DRH 305-306. - A megválasztásukkor tett esküre 1. 1487: DL 19 270., idézi: Holub J. \ Zala i. m. 160. (103. jegyz.) " A közgyűlési és a törvényszéki esküdtek megkülönböztetésére 1. Tringli István: Pest megye a késő középkorban. In: Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig. Torma István közreműködésével szerk. Zsoldos Attila. Bp. 2001. 187. 15 Szabolcs megyében 1410-1422 között tűnnek fel az ülnökök mint bírótársak, 1. C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatósága a Zsigmond-korban (1387-1440). Kézirat. 34., míg Zala megyében 1464-ben és 1473-ban, 1. Holub J.: Zala i. m. 159-160. Hajnik /.: A magyar bírósági szervezet i. m. 80.; Holub J.: Zala megye i. m. 159., 224. 17 Erre már Hajnik Imre is felhívta a figyelmet, éppen az egyik nyitrai oklevélre (DL 59 744.) hivatkozva, 1. Hajnik /.: A magyar bírósági szervezet i. m. 80. (16. sz. jegyz.) '* Tringli /.: Pest megye i. m. 159. " Pl. 1488: DL 48 754. (Pozsony m.); 1488: Sopron vármegye története. Oklevéltár I-II. Szerk. Nagy Imre. Sopron 1889-1891. (a továbbiakban: Sopron) II. 551-552. (Sopron m.); 1489: C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei II. (1387-1526). Bp.-Nyíregyháza 2003. 682. sz. (Szabolcs m.).
