Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
A DEUTSCHER SCHUTZBUND ÉS MAGYARORSZÁG 21 viszonyok teremtésére, amelyek lehetővé teszik a külföldi német kisebbségeknek nemzeti sajátosságuk megtartását és a népi hazához való kapcsolataik ápolását".56 A birodalmi és a kisebbségi németek szorosabb kapcsolatának előmozdítására Loesch — a maga elnöklete alatt — 1925 januárjában majd létrehoz a Deutscher Schutzbund székházában egy Népinémet Klubot (Volksdeutscher Klub), ahová rendszeres meghívást kapnak kisebbségi sorban élő, de a birodalmi kapcsolatokat fenntartó és szintén szorosabbá tenni akaró „népinémet" vezetők — köztük Magyarországról is — közös érdekű problémáik kölcsönös elemzésére, megvitatására.57 Ugyancsak az 1924. novemberi berlini tanácskozás eredményeként határozták el a Német Kisebbségek Gazdasági Tanácsadó Szerve (Wirtschaftliche Beratungsstelle der deutschen Minderheiten) felállítását, Massmann bankigazgató vezetésével, hogy a Deutscher Schutzbund keretébe tartozó birodalmi gazdasági és pénzügyi szervezeteket az eddigieknél összehangoltabban mozgósíthassa a német kisebbségek támogatására. Kulturális támogatás szempontjából a jó, népszerű népiségi írások terjesztésére szakosodott egyesület (Verein zur Verbreitung guter volkstümlicher Schriften) kapott megbízást. Elhatározták tudományos vállalkozások támogatását a „németségismeret" (Deutschtumskunde) előmozdítására. Ε tekintetben mindenekelőtt a birodalmi belügyminisztérium vezetésével és a Külügyi Hivatal részvételével létesített, Wilhelm Volz és Albrecht Penck professzorok által irányított, a „nép- és kultúrtalaj" kutatására Lipcsében létrehozott német intézményre (Deutsche Mittelstelle für Volks- und Kulturbodenfor- schung) gondoltak, amelynek „csak korlátozott nyilvánosság előtt ismeretes munkája kiteljed a határmenti és a külföldi német területek egészére, és előkészíteni kívánja a tudományos alapokat a politikai térkép egy jövőbeli megváltoztatásához".58 Abban a Volk unter Völkern (Nép a népek között) című kötetben, amellyel Loesch 1925-ben megindította a Deutscher Schutzbund „Bücher des Deutschtums" (A németség könyvei) sorozatát, Penck tanulmánya kifejti, hogy a nép- és kultúrtalaj-kutatás módszereivel „kisszámú német is elegendő ahhoz, hogy egy országnyi nagy területet német kultúrtalajjá lehessen változtatni", Ziegfeld tanulmánya pedig a német térképészet világháború utáni ezirányú fejlődésének máris elért figyelemreméltó eredményeit — így Friedrich Lange munkásságát — méltatva, hangsúlyozza e tudományos tevékenység nagy propagandisztikus jelentőségét a versailles-i békeszerződés revíziójáért folyó harcban. Számítottak a külföldi németséggel tudományosan és propagandisztikusan igen tevékenyen foglalkozó stuttgarti Deutsches Auslandsinstitutra is. A Deutscher Schutzbund berlini központjában is folyó statisztikai munkálatok mellett támaszkodtak a bécsi egyetem Wilhelm Winkler vezette, a kisebbségi népek statisztikájával foglalkozó intézete, (Institut für Statistik der Minderheitsvölker) munkásságára is.59 A Magyar Statisztikai Társaság részéről Buday László és Kovács Alajos mindkét említett statisztikai műhelyben látogatást tett 1925. februári tanulmányútja során, amikor is szakmai tapasztalatcserét végezve, egyúttal némi politikai missziót is teljesítettek azzal, hogy pl. Loeschsel beszélgetve, nem győzték eléggé hangsúlyozni előtte, hogy a magyar kormánynak a 56 Uo. Fol. 148. 57 ZSA, Deutscher Schutzbund, Bd. 123. Fol. 200. 58 ΒΑ, R 43. I. 545. Fol. 171-179. Die Organisation der Deutschtumspflege. 59 ZSA, Deutscher Schützbund, Bd. 115. Fol. 298-299.
