Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
22 TILKOVSZKY LÓRÁNT hazai kisebbségpolitika terén hozott intézkedései, így a Volksbildungsverein tekintetében, bizalmat érdemelnek, s hogy mennyire fontosnak tartják a Deutscher Schutzbund vezetőjének kiegyenlítő szerepét bizonyos ellentétesen, netalán szélsőségesen megítélt kérdésekben.60 1924-1925 fordulóján előrelépés történt a Deutscher Schutzbund ifjúsági munkájában is, amelynek Loesch kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonított. Előbb a határmenti és külföldi németség öntudatra ébresztése szempontjából igen lényegesnek tartott ifjúsági vándorlás gondos megszervezése, előkészítése végett egy tanácsadó szerv (Beratungsstelle für Auslandwandern der deutschen Jugend) létesült a német diákszervezettel (Deutsche Studentenschaft) együttműködésben,61 majd Friedrich Heiss vezetésével „Mittelstelle für Jugend-Grenzlandarbeit" néven egy olyan, a Schutzbund központi székházában helyet kapó összekötő szerv, amely ezen utak tapasztalatainak kiértékelésében és általánosításában is hangsúlyos szerepet vállalt.62 (1931-től „Mittelstelle deutscher Jugend in Europa" néven szerepelt.) Sokszor kellett tiltakoznia amiatt, hogy birodalminémet vándorcsoportoknak Magyarországon nehézségeket támasztanak, „azért, mert azok a német falvakban német népdalokat énekeltetnek és német népi játékokat vezetnek". A külföldi németség támogatására létesült belföldi egyesületek (Inländische Vereine zur Förderung des Auslanddeutschtums) sorában ifjúsági vonatkozásban különösen figyelemre méltónak mutatkozott a „Szász Ifjúság" (Sächsische Jungenschaft), amelynek külügyi hivatala főleg a magyarországi és erdélyi népinémetek gazdálkodásának segítésére szervezte mezőgazdász hallgatók szünidei útjait, amelyek során azok résztvevői a legkorszerűbb módszerekkel ismertettek meg, miközben a német öntudat és összetartozás szellemét is ápolták.63 Különösen a Paul Claus és Heinrich Köhler vezette műtrágyázási akciók lettek a dél-magyarországi németség körében hamarosan igen hatásosak, nemzetiségpolitikailag ugyanakkor aggályosak a magyar kormány és a hatóságok előtt.64 A Birodalmi Cserkészszövetségnek (Bund der Reichspfadfinder) a magyarországi németség felkeresését célzó utazás anyagi támogatására vonatkozó kérését viszont a magyar cserkészkapcsolatok révén lehetséges befolyásolástól tartó Loesch nem támogatta.65 A magyarosodó, illetve jórészt már el is magyarosított hazai németek népi öntudatra ébresztésében külső behatásoknak nagy szerepe volt, s emiatt a „magyar fajvédők" azzal támadták nemcsak Bleyer hazai népinémet irányzatát, de a Bethlen által engedélyezett egész Volksbildungvereint is, hogy valójában „a német birodalom részére teljesítendő előőrsi szolgálat" gyanánt fejti ki tevékenységét. 60 MOL, Κ 437. 4. es. 7. tétel 95/1925. Buday és Kovács jelentése. (Keltezés nélkül. Érkezett a magyar külügyminisztériumba: 1925. február 27.) 61 ZSA, Deutscher Schutzbund. Bd. 8. Fol. 42. Jahresbericht 1923/1924. b2 Karl Christian Loesch - Fritz Unger: Zehn Jahre Deutscher Schutzbund. Berlin, 1929. 31., és ZSA, Deutscher Schutzbund Bd. 80. Fol. 9-15. 63 PAAA, Abt. VI. (Kult.), Deutschtum 2. Inländische Vereine zur Förderung des Auslanddeutschtums. Bd. 7. Sächsische Jungenschaft. Berlin, 1927. január 25. 64 ZSA, Deutsche Stiftung, 979. Fol. 309. Paul Claus levele Krahmer-Möllenberghez. Lipcse, 1929. július 4. 65 ZSA, Deutscher Schutzbund, Bd. 122. Fol. 7-8. Bund der Reichspfadfinder. Berlin, 1929. június 8, és 12.
