Századok – 2005

TÖRTÉNETI IRODALOM - Keegan; John: A második világháború (Ism.: Galló Krisztián) 211

211 TÖRTÉNETI IRODALOM Frank Tibor kitűnő szerkesztése és bevezető tanulmánya, a függelékben szereplő informa­tív listák és táblázatok felkeltik az étvágyat a folytatáshoz: különösen Montgomery jelentéseihez a State Departmentnek, naplójának legalább bizonyos részeihez, több mint ezer magyar vonatko­zású leveléhez, melyek Frank Tibornak rendelkezésére állnak. Az olvasóban felébred a kíváncsi­ság, hogy vajon milyen információkat tápláltak beosztottai Montgomery fejébe. Vajon miért érint­kezett ez az amerikai demokrata kizárólag a legmagasabb magyar körökkel? És a kulturális élet fontos szereplői közül vajon miért csak olyanokkal találkozott, akik a kormány kegyeiben álltak? Milyen lelki alkattal rendelkezik egy olyan diplomata, aki egy ilyen szegény országban láthatólag még tolmács által sem keveredett soha beszélgetésbe egyetlen szegény emberrel sem; aki soha nem érdeklődött, hogy a helyiek szeretik-e a hazájukat; és aki soha nem kutatott a rendszert jobb- és baloldalról érő bírálatok mozgatórugói után? Holott pár éven belül ezek — előbb a szélső­jobb, aztán a szélsőbal — szerezték meg a hatalmat Magyarországon, és mindketten az egyszerű nép nevében cselekedtek. Nem ártott volna, ha Roosevelt elnök egy nagyobb tudásszomjjal és élesebb elmével megáldott követet küld Magyarországra. Deák István John Keegan A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ Budapest, Európa Könyvkiadó, 2003. 1031 o. 2003 végén egy új, a második világháború történetét feldolgozó munka jelent meg a magyar könyvesboltok polcain, amely a kiadó tervei szerint az utolsó magyar nyelven megjelent, a második világháború történetét feldolgozó mű, Ránki György 1973-ban megjelent könyvének méltó utóda, fel­váltója lehet. John Keegan műve a kötet hátoldalán található ismertető szerint „ideális kézikönyv [...], amelyben a háború mint hadműveletek sora, mint államok bel- és külpolitikai akciója s mint tár­sadalmak és gazdaságok életének hat éve egyaránt a helyére kerül". Az angol hadtörténész Magyar­országon is megjelent munkái — A tengeri hadviselés története, MASZK. - A parancsnoklás álarca, A csata arca, A hadviselés története — jó ajánlólevelet biztosítottak ehhez a kötethez is. A keményfedelű, vaskos kötet 1031 számozott oldalt tartalmaz, meglehetősen kis méret­ben. Nemcsak a mérete kisebb az 1989-ben megjelent angol eredetihez képest, de annak gazdag képanyaga is teljes egészében hiányzik a magyar kiadásból. Térképből is mindössze részenként egyet, azaz hat darabot találunk, ráadásul a 902-903. oldalon található térkép nyilvánvaló pon­tatlanságot tartalmaz az 1942-es japán hódítás legnagyobb kiterjedésének jelölésekor. Feltűnő az irodalomjegyzék hiánya, a szerző mindössze egy ötven — angol nyelvű — könyvből álló bibliográ­fiát ajánl az érdeklődő olvasóknak. Ezek közül a legújabb is 1988-as megjelenésű, ami rámutat a könyv egyik legnagyobb hiányosságára, az 1989-es eredeti kiadás óta eltelt tizenöt év kutatási eredményei nem szerepelnek a műben. A szerző így vázolta fel a koncepcióját: „Munkám kezdetén eldöntöttem, hogy mondaniva­lómat négy tárgykörre osztom — narratívára, stratégiai elemzésre, csaták bemutatására és a há­ború vezérmotívumaira —, s e négy tárgykör segítségével viszem végig a hat fő rész történetét: az 1939-43 között a nyugati hadszíntéren zajlott háborúét; az 1941-43-as keleti háborúét; az 1941-43 között a Csendes-óceánon vívott háborúét;az 1943-45-ben a nyugati hadszíntéren vívott háborúét; az 1943-45 között a keleti hadszíntéren tombolt háborúét; és az 1943-45-ben a csen­des-óceáni hadszíntéren dúlt háborúét. Minden részt stratégiai elemzést tartalmazó fejezet vezet be, amelyben arra a személyiségre koncentrálok, aki az adott időben leginkább a kezében tartotta a kezdeményezést — megjelenésük sorrendjében Hitler, Tódzsó, Churchill, Sztálin és Roosevelt —, majd következik az eseménytörténeti elbeszélés s mellette az odaillő háborús vezérmotívum és egy csata leírása. A részletesen elbeszélt hadi eseményeket úgy választottam ki, hogy mind­egyik megvilágítson egyet a hadviselésnek a második világháborúra jellemző sajátos válfajaiból. Ezek a légi hadviselés (az angliai csata), a légideszant-hadviselés (Kréta inváziója), a repúlő­gép-hordozókkal vívott tengeri háború (Midway), a páncélos hadviselés (Falaise), a nagyvárosi ostrom (Berlin), valamint a kétéltű hadviselés (Okinava). A háború vezérmotívumai felölelik a hadi termelést és ellátást, a megszállást és a lakosság elnyomását, a hadászati bombázást, az el­lenállást és hírszerzést, továbbá a titkos fegyverek tárgykörét."

Next

/
Oldalképek
Tartalom