Századok – 2005

DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135

V. M. MOLOTOV 1940. NOVEMBERI BERLINI TÁRGYALÁSAI 195 25. V. M. MOLOTOVNAK, A SZOVJET NÉPBIZTOSOK TANÁCSA ELNÖKÉNEK, A SZOVJETUNIÓ KÜLÜGYI NÉPBIZTOSÁNAK TÁVIRATA J. V. SZTÁLINNAK, AZ SZK(b)P KB FŐTITKÁRÁNAK 1940. november 14. Szigorúan titkos! Elküldve: 3.00-kor Érkezett: 4.00-kor telefonon Sztálinnak. Ma, november 13-án három és fél órás tárgyalásunk volt Hitlerrel, vala­mint ebéd után — a programban tervezett megbeszéléseken felül — három órás megbeszélés Ribbentroppal. Egyelőre röviden adok hírt e tárgyalásokról. A részleteket majd később. Egyik megbeszélés sem hozta a várt eredményeket. A Hitlerrel töltött idő nagyobb része a finn kérdésre ment el. Hitler nyilatkozatában megerősítette a tavalyi egyezményt, de Németország kijelenti, érdekében áll a béke megőrzése a Balti-tengeren. Utalásomat arra, hogy tavaly semmilyen kikötés nem hang­zott el e kérdéssel kapcsolatosan, nem cáfolta, de megjegyzésemnek nem is volt hatása. (Folytatása következik.) (Folytatás) A másik ügy, amely óvatosságot váltott ki Hitlerből, a Szovjet­unió által Bulgáriának nyújtandó garanciák kérdése volt. (Ugyanolyan alapon, ahogy Németország és Olaszország adott garanciát Romániának.) Hitler kitért a válasz elől arra hivatkozva, hogy ebben az ügyben előzetesen ki kell kérnie Olaszország véleményét. Ribbentrop kitartóan ragaszkodott ahhoz, hogy a fekete-tengeri szorosok kérdésében a montreux-i egyezmény felülvizsgálata mellett foglaljunk állást, valamint amellett, hogy szülessék új nemeztközi megállapodás Törökország, a Szovjetunió, Olaszország és Németország részvételével, és Törökországnak nyújtandó területi garanciákkal, valamint azzal az ígérettel, hogy teljesítik a Szovjetunió nagyon indokolt óhaját, hogy a nem fekete-tengeri hatalmak hadiha­jói ne juthassanak be a Fekete-tengerre. Azt válaszoltam, hogy ez ügyben a Szov­jetuniónak kell megállapodnia Törökországgal. Ez alatt azt értettem, hogy a nem fekete-tengeri Németország és Olaszország számára a tengerszorosok kérdése biztonsági szempontjából nem lényegbevágó, a Szovjetunió részére viszont a szo­rosok problémája nemcsak egy Törökországgal kötendő új megállapodással függ össze, hanem a Szovjetunió biztonságának reális garanciáival is. Ezen garanciák kérdése nemcsak Törökországot, hanem Bulgáriát is érinti az általam kifejtett értelemben, vagyis magának Bulgáriának is biztosítékokat kell kapnia. Kérdései­re azt válaszoltam, hogy a Szovjetunió, Németország, Olaszország és Japán „kö­zös munkáját" az alapvető érdekszférák egymás közötti elhatárolásában lehetsé­gesnek és kívánatosnak tartom, ám erről még meg kell állapodni, emellett pedig még helyesen kell összehangolni a holnap kérdéseit a ma problémáival. Ribbentrop

Next

/
Oldalképek
Tartalom