Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
190 SERES ATTILA - SIPOS PÉTER - VIDA ISTVÁN a kérdésekről, akkor jó lenne ezt megtenni. Ezt követően szeretne szólni azon kérdésekről, jelezte Molotov, amelyekről Ribbentrop az elején beszélt. Ribbentrop azzal kezdi, nem szabad elfelejteni, hogy Németország háborút visel Anglia ellen, és ezért most egy sor kérdésben nem tud dönteni. Meg kell mondania, több kérdést kapott, mint amennyire módjában áll válaszolni. Aláhúzza, hogy Németország érdekelt Svédország semlegességében. Döntést hozni olyan részletkérdésekben, mint a balti-tengeri kijárat, elképzelhetetlen; ott jelenleg háború folyik, és ezért értelmetlen a balti-tengeri kijárat kérdésének megoldásáról beszélni. Ugyanígy korai Lengyelországról beszélni. Ami a Balkánt illeti, ezen a területen Németország gazdaságilag komolyan érdekelt, erről a német kormány nemegyszer nyilatkozott a Szovjetuniónak. Németország nem szeretné, ha Anglia bármilyen formában zavarná az onnan történő ellátását. Ribbentropnak úgy tűnik, hogy Moszkvában nem értették meg a Romániának nyújtott garanciát. Ez a garancia akkor jött létre, amikor Ribbentrop Bécsbe utazott, ahová Magyarország és Románia küldöttségeit meghívták tárgyalni.9 8 Ε két ország viszonya akkor nagyon feszült volt. Magyarország készen állt hadat üzenni Romániának, amennyiben Németország nem avatkozik be. Azért, hogy engedményekre vegyük rá a románokat, Németország garanciát adott Romániának. Németországnak meg kellett adnia ezt a garanciát, mert először is békét akart a Balkánon, másodszor pedig nem akarta, hogy Anglia betelepedjen oda, és zavarja Németország ellátását. A Balkán vonatkozásában Németország kétféleképpen érdekelt: először: a béke megőrzésében a balkáni országokkal folytatott gazdasági kapcsolatai biztosítása céljából, másodszor Németország nem szeretné, ha Anglia frontot nyitna ott ellene. Ezt az érdekeltséget a háború váltotta ki. Abban a pillanatban, amikor Anglia elismeri vereségét, és békét kér majd tőlünk, Németország beéri a gazdasági érdekeivel, és a német csapatokat kivonják Romániából. Ribbentrop még egyszer szeretné elmondani, hogy Németországnak nincsenek ott területi követelései. Molotov azt mondja, megállapodhatnának a balti-tengeri kijárat kérdése megoldásának időpontjáról, ha már magát a kérdést nem lehet megoldani most. Ribbentrop azt feleli, a németek kívánsága az, hogy a Balti-tenger valamennyi partmenti állam számára szabad belső tengerré váljék. Bárki, aki most kidugja az orrát a Balti-tengerre, meggyőződhet róla, hogy ott háború folyik, és ezért nem lehet beszélni tengeri kijáratról. Szeretné a mai megbeszélést fontosabb ügyek felé terelni, s feltenné a kérdést, kész-e a Szovjetunió együttműködni velük. „Más ügyekben mindig meg tudunk állapodni, amennyiben tavalyi egyezményeinkre támaszkodva kiszélesítjük kapcsolatainkat" — mondja a miniszter. Hol húzódnak Németország és a Szovjetunió érdekszférájának határai? — ezt kell eldöntenünk. Olyan megoldást kell találni, hogy országaink ne álljanak szemben egymással, hanem közösen igyekezzenek megvalósítani érdekeiket, hogy közösen realizálhassák törekvéseiket, nem pedig egymás ellenében. Ribbentrop választ vár arra, kész-e a Szovjetunió tanulmányozni ezt a kérdést, és együttműködni a három nagyhatalommal. Sztálin levelei nyomán az a benyomása, hogy a Szovjetunió hajlik erre. A Németországot és a Szovjetuniót 98 Ribbentrop az 1940. augusztus 30-i ún. második bécsi döntésre utal.
