Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
186 SERES ATTILA - SIPOS PÉTER - VIDA ISTVÁN Ami Olaszországot illeti, az európai revízión kívül törekvései Északkelet- és Észak-Afrikára irányulnak. Japán aspirációinak súlypontját diplomáciai úton, a vele folytatott tárgyalások során kell tisztázni. Ribbentrop feltételezi, hogy Japán törekvéseit a Mandzsukuótól9 3 és a Japán-szigetektől délre fekvő vonalra lehetne irányítani. Ami a Szovjetuniót illeti, ezt a kérdést tisztázhatnánk. Feltételezi, hogy a Szovjetunió aspirációinak súlypontja déli irányban fekszik, vagyis az Indiai-óceán felé. Ki lehetne egészíteni ezt a megállapodást egy ponttal arról, hogy ezek a hatalmak tiszteletben tartják egymás igényeit. Fontolóra lehetne venni egy második kiegészítő jegyzőkönyvet, amelyben a következőket rögzítenénk: Németország, Olaszország és a Szovjetunió nézetei megegyeztek abban, hogy érdekükben áll bevonniuk Törökországot a velük való együttműködésbe. Kötelezettséget vállalnak, hogy azonos politikát folytatnak ebben a vonatkozásban. Németország, Olaszország és a Szovjetunió arra fog törekedni, hogy a montreux-i egyezményt felváltsák egy másikkal. Ezen új egyezmény szerint a Szovjetunió jogot kap arra, hogy hadiflottája áthaladhasson a tengerszorosokon, míg más hatalmaknak — kivéve a fekete-tengerieket, Olaszországot és Németországot — le kell mondaniuk arról a jogukról, hogy hadihajóik áthaladjanak a tengerszorosokon. Eközben magától értetődően a szorosok szabadok maradnak valamennyi kereskedelmi hajó számára. Amennyiben a Szovjetunió hajlik az együttműködésre Olaszországgal és Japánnal, Németország üdvözölné ezt. Ribbentrop úgy véli, az egyes kérdéseket diplomáciai úton lehetne tisztázni, a diplomáciai képviselőkön keresztül: Moszkvában Schulenburg gróf, Berlinben pedig a meghatalmazott képviselő révén. Sztálin leveléből94 ő, Ribbentrop, megértette, hogy az nem viszonyul negatívan ahhoz, hogy a Szovjetunió együttműködjön a három országgal. Úgy gondolja, a diplomáciai tárgyalásokat a külügyminisztereknek Sztálinnál teendő látogatásával, valamint egy ilyen egyezmény aláírásával lehetne lezárni. Világos, hogy ez minden vonatkozásában tanulmányozást igényel. Nem ragaszkodik hozzá, hogy Molotov most adjon választ, minthogy ezt az ügyet magától értetődően tanulmányozni kell. A következőkkel szeretné még kiegészíteni az általa elmondottakat. Arról beszél a miniszter, hogy mindig érdeklődéssel követte a Szovjetunió és Japán viszonyát. Nem tudja, rákérdezhet-e Molotovnál e kapcsolatok állapotára. Molotov szavaiból arra következtet, léteznek arra utaló jelek, hogy e kapcsolatok egyre gyorsuló ütemben fognak javulni. Olyan információkkal rendelkezik, miszerint Japánban jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióval kötendő megnemtámadási egyezménynek. Nem akar beleavatkozni ezekbe a dolgokba, de úgy véli, hasznos lenne megbeszélni ezeket a kérdéseket. Előfordulhat, hogy kiderül, szükség lenne Németország közvetítői befolyására. Emlékszik Sztálin szavaira, hogy az ázsiaiakat ő, vagyis Sztálin, jobban ismeri, mint Ribbentrop. Ám ő, mármint Ribbentrop, tudja, hogy Japán kész széleskörű megállapodást kötni a Szovjetunióval. Ha sikerül megkötni a megnemtámadási paktumot, akkor Japán szeretné széleskörűen rendezni a szovjet-japán kapcsolatok vala-93 Az 1932-ben a japánok által függetelenné nyilvánított Mandzsúria. 94 Sztálin Ribbentrophoz írt válaszlevelét lásd AD AR D., XI, köt. 300-301.