Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
V. M. MOLOTOV 1940. NOVEMBERI BERLINI TÁRGYALÁSAI 187 mennyi függőben levő kérdését. A japánok őt semmire nem kérték. De Ribbentrop azt mondja, hogy olyan értesülésekhez jutott, amelyek szerint a megnemtámadási szerződés megkötése esetén a japán kormány kész elismerni a Szovjetunió érdekeit Külső-Mongóliában és Hszincsiangban,9 5 amennyiben sikerül megegyezni Kínával. Ha a Szovjetunió csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez, ami egyenértékű lenne egy Japánnal kötött megnemtámadási szerződéssel, lehetővé válna a Szovjetunió érdekszféráinak megállapítása Brit-Indiában. A szahalini koncessziók ügyében a japánok szintén készek lennének a dolgok elébe menni, ha az egyezmény megszületik. Bár ehhez a japánoknak le kell küzdeniük némi ellenállást az országon belül. Molotov engedelmet kér, hogy néhány megjegyzést fűzzön a Ribbentrop által elmondottakhoz. A végén kezdené, mégpedig a szovjet-japán viszonynál. Már hangot adott annak a reményének, hogy megvan az alap a gyorsabb továbbhaladáshoz azon az úton, amelyen a szovjet-japán kapcsolatok fejlődtek ebben az évben. Általában véve pozitív irányban fejlődtek, bár nem megszakítások és fennakadások, stb. nélkül. A japán kormány felvetette egy semlegességről szóló paktum kérdését. A Szovjetunió elvben elfogadhatónak ítélte ezt a javaslatot és válaszában a dolgok egészére vonatkozóan fejtette ki álláspontját. Ezt követte a japán kormány nyilatkozata, amely, tartalmazta a megnemtámadási szerződésre vonatkozó javaslatot. Szovjet részről erre a japánoknak azt nyilatkoztuk, hogy ez a kérdés pótlólagos vizsgálódást igényel. Ilyen a szovjet-japán kapcsolatok helyzete, amelyek — Molotov véleménye szerint — mélyülni fognak. A szovjet fél azt gondolja, jelenleg, azon a sor, hogy Japán válaszoljon a fent említett, és Japánnak még Togón9 6 keresztül eljuttatott Szovjet álláspontra. Közben Tatekava azt ígérte, kikéri a japán kormány véleményét a szovjet fél által kifejtett elképzelésekről, és így ad választ rájuk. Ez a probléma egy sor üggyel összefügg, s némi időre van szükség a kölcsönös megértés eléréséhez.97 A birodalmi miniszter által érintett többi kérdéssel kapcsolatban Molotov szeretne néhány megjegyzést tenni, és alkalmasint egy sor kérdést feltenni Ribbentropnak. Törökország és a tengerszorosok esetében a szovjet kormány abból indul ki, hogy először is meg kell állapodni Törökországgal a tengerszorosok ügyében. Másodszor: a montreux-i egyezmény rossz. Harmadszor: a Szovjetuniónak, mint fekete-tengeri hatalomnak reális garanciákat kell kapnia arra vonatkozóan, hogy a szorosokon keresztül Anglia ne támadhassa meg, amint azt korábban néhány alkalommal megtette. Meg kell tárgyalni az ilyen támadást megelőző garanciák, valamint a fekete-tengeri hatalmak és a Szovjetunió biztonsága megoldásának konkrét formáit. Tanulmányozni kell ezt a kérdést, és megoldása bizonyos időt igényel. Ribbentrop (félbeszakítva a tolmácsot) azt mondja, úgy gondolja, hogy a Szovjetunió, Olaszország és Németország együttműködése ki kell szabadítsa 95 Hszincsiang Északnyugaton, Mongólia mellett elterülő kínai terület. 96 Togo Sigenori (1882-1950): japán diplomata. 1938-tól 1942-ig moszkvai nagykövet, 1941-1942-ben és 1945-ben külügyminiszter. A távol-keleti nemzetközi katonai törvényszék húsz év fogházra ítélte, amerikai katonai korházban hunyt el. 97 A szoviet-japán semlegességi szerződést Moszkvában 1941. április 13-án írták alá. A szerződés szövegét lásd: Halmosy: Nemzetközi szerződések... I. m. 521-522.
