Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
174 SERES ATTILA - SIPOS PÉTER - VIDA ISTVÁN 21. FELJEGYZÉS V. M. MOLOTOVNAK, A SZOVJET NÉPBIZTOSOK TANÁCSA ELNÖKÉNEK, A SZOVJETUNIÓ KÜLÜGYI NÉPBIZTOSÁNAK A. HITLERREL, NÉMETORSZÁG BIRODALMI KANCELLÁRJÁVAL FOLYTATOTT MEGBESZÉLÉSÉRŐL 1940. november 13. Szigorúan, titkos! Külön dosszié Hitler bejelenti, folytatná a válaszadást Molotov tegnapi kérdéseire.80 Mindenekelőtt a háromhatalmi egyezményre, és annak belső céljaira vonatkozó kérdéssel foglalkozna. Szeretné éHnteni az eddigi szovjet-német megállapodások ügyét is. Ezzel kapcsolatban kitérne Molotov szavaira, miszerint a szerződésben foglaltak teljesültek a Finnországra vonatkozó pont kivételével. Molotov megállapítja, a Szovjetunió és Németország közötti megállapodás tulajdonképpen elsősorban a megnemtámadási szerződés, amely természetesen érvényben marad. Következésképpen az alapszerződéshez mellékletként csatolt tikos záradék végrehajtásáról beszélhetünk. Hitler azt válaszolja, hogy a titkos jegyzőkönyvben rögzítették a Szovjetunió finnországi érdekszféráját. Ami bizonyos területeknek a másik ország tulajdonába történő átadását, illeti, úgy véli, Németország a szerződést teljesítette. Ez nem egészen mondható el a Szovjetunióról.8 1 Németország egyetlen olyan területet sem foglalt el, amely a Szovjetunió érdekszférájához tartozna. Annak idején Németország és a Szovjetunió változtatott a megállapodáson, méghozzá a Szovjetunió érdekei szerint. „Az még kérdés — mondja Hitler —, okozott volna-e súrlódásokat Németország és a Szovjetunió viszonyában Lengyelország korábbi felosztása, de meg kell mondjam, hogy a lengyel kormányzóság területe, amelyet Németország megkapott, nem tekinthető kompenzációnak."8 2 Hitler azt gondolja, hogy ebben az esetben Németország az egyezményen túl elébe ment a Szovjetunió érdekeinek. Ugyanezt lehet elmondani Észak-Bukovináról. Tavaly Németország bejelentette, hogy Besszarábia nem tartozik érdekeklődési körébe, de akkor csak Besszarábiáról volt szó. Amikor a Szovjetunió Besszarábia kérdésével együtt felvetette Bukovina ügyét is, akkor — nem nézve, hogy ez az "apró újdonság" a szerződésben nem szerepel — Németország megértette, hogy vannak olyan momentumok, amelyek miatt célszerű a korrekció.8 3 Tökéletesen hasonló Németország álláspontja Finnországgal kapcsolatosan. Németország-80 Lásd az 6. sz. dokumentumot. 81 A Vörös Hadsereg 1940 nyarán Litvániába történt bevoulásakor, az ország délnyugati részén olyan kisebb terüeltet is elfoglalt, amely nem szerepelt az 1939. augusztus 23-i titkos záradékban. 82 Az 1939. szeptember 28-i német-szovjet egyezményt megelőző tárgyalásokon Sztálin javaslatára módosították az augusztus 23-i megállapodás titkos záradékát. Németország ujabb lengyel területet kapott, a lublini kormányzóságot, az új határ nem a Visztula, hanem a Bug folyó vonalán húzódott, míg cserébe a szovjet érdekszférába gorolták Litvániát. (Andrzej Paczkowski: Fél évszázad Lengyelország történetéből. 1939-1989. Bp., 1956-os Intézet. 1997. 17-18.) . 83 Beszarábia kérdése valóban szerepelt az 1939. augusztus 23-i titkos Záradékban, Észak-Bukovia azonban nem, ahogy Hitler említette.
