Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
V. M. MOLOTOV 1940. NOVEMBERI BERLINI TÁRGYALÁSAI 159 Hitler azt válaszolja, hogy a Háromhatalmi Egyezmény két állam vezető szerepét irányozza elő Európában azok természetes érdekterületén. A Szovjetunió kijelölheti azokat a területeket, ahol ő érdekelt. Ugyanígy a „nagy kelet-ázsiai tér" esetében is a Szovjetuniónak magának kell megmondania, hogy hol érdekelt. O, Hitler, felajánlja a Szovjetuniónak, hogy lépjen be negyedikként az egyezménybe. Hitler úgy véli, hogy a Szovjetunióval meg lehet majd egyezni, hogy korábban Olaszországgal és Franciaországgal folytak tárgyalások, most pedig, amikor az előbbiekkel a probléma tisztázódott, időszerűnek tartja a Szovjetunió meghívását azzal, hogy az nyilatkozzon a saját érdekeiről. A Szovjetunió Romániával, Bulgáriával és Törökországgal kapcsolatos kérdései itt tíz perc alatt nem oldhatók meg, ezekről diplomáciai tárgyalásokat kell folytatnunk. Mi valamennyien kontinentális államok vagyunk, bár mindegyik országnak meg vannak a saját érdekei. Amerika és Anglia viszont nem kontinentális állam, csupán az európai államok egymásra uszítására törekednek, s mi ki akarjuk őket zárni Európából. Ki kell alakítani egy meghatározott világrendet, amelyben meglesznek az érdekövezetek. Németország, mint jó közvetítő, felajánlja segítségét ahhoz, hogy egyetértés legyen ezekben a kérdésekben. Mi nem dönthetünk a nagy Ázsia ügyében, mivel ott alapvetően az orosz érdekek a fontosak ugyanúgy, mint a mieink Európában. A Háromhatalmi Egyezmény megkötésekor hangsúlyoztuk, hogy az nem érinti a mi sajátos kapcsolatainkat Oroszországgal, s ezt tartalmazza is a paktum. Az egyezmény az ellen az ország ellen irányul, amely nem érdekelt Európában, Afrikában és Ázsiában - ugyanúgy, ahogy mi sem vagyunk érdekeltek Dél-Amerikában. Molotov megköszöni a felvilágosítást, de hozzáteszi, hogy szeretne még néhány kiegészítő információt kapni. Ami Anglia és Amerika szerepét illeti, egyetért a birodalmi kancellárral, a háromhatalmi egyezményről viszont a szovjet fél kevesebbet tud, mint a paktum aláírói. Molotov nem ragaszkodik hozzá, hogy most kapjon felvilágosítást. A Szovjetunió részt vehet a négy nagyhatalom általános együttműködésében, de csak partnerként, s nem annak tárgyaként (mellesleg a Szovjetuniót csak ilyen tárgyi minőségben említi a háromhatalmi egyezmény), kész részt venni közösen Németországgal, Olaszországgal és Japánnal egyes akciókban, de ehhez arra van szükség, hogy tisztázzunk bizonyos kérdéseket. Hitler (szemmel láthatócin felderült a beszélgetés végén) azt javasolja, itt szakítsák félbe a megbeszélést, és tegyék át holnap reggeli utánra, tekintettel arra, hogy a mára tervezett fogadásokra az esetleges légiriadó előtt kell sort keríteni. Ezzel a beszélgetés befejeződött. A megbeszélés 2 óra 30 percen át tartott. Kezdődött 15.45 órakor és befejeződött 18.15-kor. Lejegyezte V. Pavlov, V Bogdanov7 1 11 V Bogdanov, valójában Valentin Berezskov (1916—): újságíró, tolmács. 1940-től 1945-ig állt diplomáciai szolgálatban. 1940 júniusától 1941 júniusáig, a német-szovjet háború kirobbanásáig a berlini szovjet követség első titkára, majd Moszkvában a külügyi népbiztosság munkatársa. Molotov berlini látogatása idején az egyik tolmács. A háború alatt a szovjet delegáció tagjaként (mint fordító) részt vett a moszkvai külügyminiszteri értekzeleten, a teheráni csúcstalálkozón és a Dumbarton Oaks-i konferencián. 1945 után újságíró és lapszerkesztő.
