Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
V. M. MOLOTOV 1940. NOVEMBERI BERLINI TÁRGYALÁSAI 157 Akkor Franciaország és Anglia könnyen békét köthettek volna, mivel tőlük semmit nem követeltek. Ám vérrel lehet jogot szerezni, és azon kívül megengedhetetlen az, hogy maradék erejükkel is folytatták a háborút, s aztán nem fizettek meg érte. Ezt megmondta a franciáknak is, ők tisztában vannak ezzel, a kérdés csupán az, éppen kinek kell megbűnhődnie ezért. Németország abba akarta hagyni a háborút, hisz volt éppen elég dolga az új területek birtokba vételével. Ezenkívül egy háború gazdasági szempontból sem kifizetődő, hisz amit ráköltünk a háborúra, az nem térül meg annak révén, amihez a háború eredményeként jutunk. Ok, a németek, kénytelenek voltak olyan területeket meghódítani, amelyek politikailag nem érdekelték őket. Az önfenntartás elve minden nemzetet arra kényszerít, hogy megvédje létérdekeit. A következő momentum Amerika problémája. 0, Hitler, nem beszél erről a jelenlegi eseményekkel összefüggésben. Az USA merőben imperialista politikát folytat. Az USA nem harcol Angliáért, hanem megpróbálja megszerezni annak örökségét. Ebben a háborúban az USA csak annyiban segít Angliának, amennyiben felfegyverzi magát, és megszerzi a világban azt a helyet, amelyre vágyik. 0 (Hitler) azt gondolja, jó lenne rögzíteni, hogy a közös érdekek által összefűzött országok szolidárisak egymással. Ezt nem 1940-ben kell megoldani, hanem 1970-ben vagy 2000-ben. Szükséges, hogy Európán kívül Afrikára is úgy tekintsünk, mintha az Európához tartozna, vagyis valósítsunk meg, úgy mint az amerikaiak, egy sajátos Monroe-doktrínát.6 9 O, Hitler, úgy véli, hogy mostantól meg kell változtatni a gyarmati politikát, nem minél több négyzetméter gyarmati terület megszerzésére van szükség, hanem arra, hogy minden ország annyi gyarmatot kapjon, amennyit birtokolni tud, mert a túl sok terület csak politikai terhet jelent. Ebből a szempontból léteznek olyan területek, ahol Oroszország az elsők között érdekelt, s elképzelhető, hogy itt nagy kombinációk lesznek a régi rendszer fenntartásában érdekelt államok és azok között, amelyek új érdekszférát jelölnek ki maguknak. Ez nagyon bonyolult feladat, ám mégsem annyira nehéz, mint ezen övezetek megszerzése, főleg ha nincsenek előzetesen egyeztetve a célok. A célt elérni általában véve nehezebb, mint kitűzni. Átfogóbb nézőpontból kell kiindulnunk. Hangsúlyozandó, hogy a keleti kérdéssel sem volt könnyű a dolog (nyilván Németországról van szó - V M.7 0 ), és bár lehetséges, hogy Oroszországgal nincs minden probléma megoldva, ez még mindig jobb, mint nyitva hagyni a kérdéseket. Végülis most mindkét fél elégedett, minthogy Oroszország olyan kikötőket kapott (a Baltikumban), amelyek nem fagynak be, Németország pedig összeköttetést Kelet-Poroszországgal, valamint területeket, amelyek segítik ellátását. Elérhetőek sikerek más vonatkozásban is, ám figyelembe kell venni, hogy Németország most háborút visel és kénytelen bizonyos területeket megtartani akkor is, ha nem fűződik ahhoz politikai érdeke. 69 Monroe-doktrína: James Monroe amerikai elnök által 1823-ban megfogalmazott külpolitikai alapelv, amely kimondta, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad beavatkoznia az európai politikába, és egyetlen európai állam sem avatkozhat be amerikai ügyekbe, s nem szerezhet gyarmatokat Közép- és Dél-Amerikában. 10 A beszúrás valószínűleg Molotovtól származik, amint a többi is.
