Századok – 2005
MŰHELY - Tóth Andrej: A Huszár-kormány meghívása a párizsi békekonferenciára (1919. december - 1920. január) 1477
A HUSZÁR-KORMÁNY MEGHÍVÁSA A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIÁRA 1487 Apponyi arra kívánta felhasználni az így nyert időt, hogy még „ezen utolsó órában" is aktív politikai lobbitevékenyéget folytassanak, és „apelláljanak az antant lelkiismeretére", azt sugallván, hogy a Magyarországra rákényszéríteni kívánt békéért — s az egész európai instabilitásért — csak magát az antantot terheli majd a felelősség.53 A halasztásból származó politikai előnyöket Apponyi annál is inkább valószínűnek tartotta, mert az oroszkérdés alakulása — szerinte — az antant mint hatalmi tényező fokozatos gyengülését mutatta.5 4 A magyar kormány dilatórius taktikájának védelme Bethlen és Apponyi részéről azonban nem az antantellenes politika kezdetét jelentette. Nem csak Apponyi hangsúlyozta, és szólította fel a kormányt, hogy Magyarország ne térjen el az antantbarát politikától, és „ne szakítsunk" a főhatalmakkal.5 5 Az ülésen maga Horthy is aláhúzta, hogy Magyarországnak lojálisnak kell maradnia az antanthoz. Eközben — Apponyival ellentétben — arra is felhívta a figyelmet, hogy az antant jelentős hatalmi tényező marad a jövőben is, ezért rendkívül hibásnak nevezte az olyan kormánypolitikát, amely Magyarország ellen ingerelné az antantot. A Nemzeti Hadsereg főparancsnoka ezzel kapcsolatban a békeszerződés gazdasági aspektusára is utalt, emlékeztetvén arra, hogy az ország végső pénzügyi és gazdasági talpra állítása csak a békekötés után lehetséges.5 6 Az egész ügy pénzügyi szempontjaira mutatott rá Korányi is, aki a az értekezlet résztvevőinek beszámolt az ország pillanatnyi pénzügyi helyzetéről. Korányi felhívta a figyelmet arra, hogy az állam anyagi szükségletei mindössze februárig vannak fedezve, mégpedig az Osztrák-Magyar Banknál5 7 kialkudott 600 millió koronás kölcsön alapján, s hogy csak a békekötés után várható az állam anyagi szükségleteinek fedezéséhez szükséges, hatékony hitel megszerzése. A pénzügyminiszter ezért a békeszerződés minél előbbi megkötése mellett nyilatkozott.58 Popovics ex-pénzügyminiszter pedig egyenesen arra utalt, hogy amennyiben a kormány esetleg antantellenes politikát folytatna, előállhat a Magyarország ellen gazdasági blokád újbóli bevezetésének lehetősége.5 9 Az elkövetkezendő béketárgyalásokkal kapcsolatban egyben arra is figyelmeztetette az értekezlet résztvevőit, hogy „az entente tőlünk fenntartás nélküli békét fog követelni".60 Az antantbarát politikát — mint az egyetlen lehetséges utat Magyarország számára — Somssich is támogatta. Sőt, úgy nyilatkozott, hogy a területi integritás majdani visszanyerésének záloga épp az antantbarát politika és a békeszerződés megkötése és az antantbarát politika. Rámutatott, hogy amennyiben Magyarország a békeszerződés aláírása előtt magára vonná az antant bizal-53 Uo. 54 Uo. 7. A miniszteri értekezlet jegyzőkönyve szerint Apponyi véleménye az volt, hogy „az entente március hóban megszűnt már erőfaktor lenni". L. uo. 55 Uo. 6. 56 Uo. 8. 57 A központi Osztrák-Magyar Bank felszámolását csak 1920 során fejezték be. Azt követően a központi bank szerepét Magyarországon az 1921-ben megalapított Magyar Királyi Állami Jegyintézet, 1924-ben pedig az ugyanebben az évben megalapított Magyar Állami Bank vette át. 58 Uo. 10. 59 Uo. 9-10. 60 Uo. 10.
