Századok – 2005
MŰHELY - Tóth Andrej: A Huszár-kormány meghívása a párizsi békekonferenciára (1919. december - 1920. január) 1477
A HUSZÁR-KORMÁNY MEGHÍVÁSA A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIÁRA 1481 Ε belpolitikai patthelyzetben az LT csak a Sir George Clerk brit diplomata ún. közvetítő missziójának19 eredményeképpen megalakult Huszár Károly-féle koalíciós kormányt2 0 ismerte el legitim magyar kormányként. Az antant közölte, hogy hajlandó tárgyalni a Huszár-kormánnyal mint Magyarország „provizórikus de facto kormányával" addig az időpontig, amíg a parlamenti választások eredményei alapján nem jön létre valóban legitim kormányzó testület, amely tükrözi az ország választóinak vágyait.21 A magyar delegáció előzetes béketárgyalásokra való meghívásának első, 1919. április-májusi elgondolásai után tehát a békekonferencia csak 1919 végén találta valóban megfelelőnek a háborü utáni magyarországi belpolitikai körülményeket ahhoz, hogy meghívót küldjön Budapestre. Magyarország e második meghívását az LT a közvetítő misszióról szóló Clerk-jelentést követően hagyta jóvá 1919. december l-jén.22 A békekonferenciára való meghívás kézbesítésével a budapesti amerikai katonai misszió, illetve a Szövetségközi Katonai Misszió2 3 vezetőjét, Harry Hill Bandholtz amerikai tábornokot bízták meg a párizsi amerikai delegáció elnökének, Frank Lyon Polknak a közvetítésével.24 Ezúttal, a májusi helyzettel ellentétben, már nem volt ok arra, hogy a meghívót feltartóztassák, és Bandholtz december 2-án teljesítette feladatát. Huszár így este 6 órakor2 5 a minisztertanácsban tolmácsolhatta kollégáinak, hogy a „A szövetséges és csatlakozott hatalmak legfőbb tanácsa [...] felhívja a magyar kormányt arra, hogy küldje ki Neuillybe (Château de Madrid) a szükséges meghatalmazásokkal ellátott megbízottait, hogy a békét a szövetséges és csatlakozott hatalmakkal megkössék."26 títésével —, a „hivatalos" keresztény-nemzeti politikai kurzus magyarországi megszilárdulását jelentette, amelynek hatalmi bázisát épp Friedrich miniszterelnöksége alatt alapozták meg. Horthynak a hivatalos magyar hadsereg főparancsnokaként való elismertetése ugyancsak az angol-amerikai politikai vonalvezetés győzelme volt a párizsi békekonferencián. A briteknek ellenforradalmi rendszer hatalomra kerülése idején betöltött politika szerepéhez ld. Arday Lajos: Térkép, csata után. Magyarország a brit külpolitikában (1918-1919). Budapest, Magvető, 1990. 266-285. 19 A Clerk-misszióval kapcsolatban bővebben 1. Ránki György: A Clerk-misszió történetéhez. Történelmi Szemle, 1967. 2. sz. 156-187. 20 Uo. 16-18. 21 L. Clerk az LT nevében írott 1919. november 25-i jegyzékét az aznapi minisztertanácsi jegyzőkönyvben. MOL, Κ 27, 123. dob. 4-7. 22 Az LT 1919. december 1-jei ülésének jegyzőkönyve. FRUS PPC. IX. köt. 385-388. (Az ülésen Clemenceau mellett Polk amerikai és Sir Eyre Crowe brit követ, valamint Giacomo de Martin olasz nagykövet és Macui Keisiró párizsi japán nagykövet vett részt. L. még DDFBC. II. köt. 132. sz. 23 A négy szövetséges tábornok ún. Szövetségközi Katonai Misszióját a brit Gorton, az amerikai Bandholtz, a francia Jean-César Graziani és az olasz Ernesto Mombelli alkotta. A misszió 1919. augusztus közepétől tevékenykedett Budapesten. 24 Annak, hogy miért Bandholtzot bízták meg a meghívó távirat kézbesítésével, igen egyszerű oka volt. Ο volt az egyetlen, aki a magyar fővárosban közvetlen drótnélküli távirati összeköttetésben állt Párizzsal, méghozzá a nála lévő, illetve az amerikai küldöttség által a párizsi Eiffel-tornyon elhelyezett adóvevőnek köszönhetően. Vö. Galántai József: A trianoni békekötés, 1920. A párizsi meghívástól a ratifikálásig. Budapest, Gondolat, 1990. 11. 25 A Minisztertanács megnyitásának időpontjához 1. a napi sajtóhíreket. Pl. Nincsen pártbomlás, csak pletykák vannak! Az Újság 1919. december 3. 1-2.; A Minisztertanács. Népszava, 1919. december 3. 2. 26 A békekonferencia által a magyar kormányhoz intézett meghívó távirat eredetijét 1. MOL, Miniszterelnökség, Központilag iktatott iratok (K 26), 1919-1204-1-6315. sz. 2. A párizsi meghívó
