Századok – 2005
MŰHELY - Tóth Andrej: A Huszár-kormány meghívása a párizsi békekonferenciára (1919. december - 1920. január) 1477
1482 TÓTH ANDREJ Mielőtt még a kormány a békekonferenciától érkezett meghívást tárgyalta volna, Huszár megkérte a jelenlévő minisztereket, hogy az ülésre hívják meg a béke-előkészítő bizottság vezetőit, Teleki Pál grófot2 7 és Bethlen István grófot,2 8 valamint a külügyminisztérium államtitkárát, Lers Vilmos bárót. A miniszterelnök ezután saját helyzetértékelésével vezette be a párizsi delegáció kiküldetéséről szóló vitát. Huszár közölte: „az az impressziója, miszerint az entente sürgeti a Magyarországgal való béke mielőbbi megkötését". Tolmácsolta azt az értesülését is, miszerint a békekötést főképp Franciaország sürgeti, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok azonban nem. Huszár a maga részéről támogatta a megbízottak minél gyorsabb kiküldését, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez technikai okokból nem történhet meg azonnal. Emlékeztetett arra, hogy a magyar delegáció kijelölt elnöke, Apponyi Albert gróf Jelenleg cseh megszállott területen tartózkodik", és utalt arra is, hogy a román hatóságok olyan személyeket is internálnak Erdélyben, akiknek szakértelmét a békedelegáció nem nélkülözheti. Huszár továbbá rámutatott, hogy a románok még mindig nem vonultak vissza a demarkációs vonal mögé,29 s nem is mutatmásolatát 1. MOL, Külügyminisztérium, Politikai osztály iratai (K 63), 1918-1919-379-38. sz. Béketárgyalások és mellékletei. 61. Teljes szövege magyar fordításban megtalálható az 1919. december 2-i minisztertanácsi ülés jegyzőkönyvében. MOL, Κ 27, 124. sz. dob. 13. Nyomtatásban megjelent: A magyar béketárgyalások. Jelentés a magyar békeküldöttség működéséről Neuilly S/S.-ben 1920 januárius-március havában. I-IU/B köt. Budapest, M. kir. Külügyminisztérium, 1920-1921. (A továbbiakban: MBT.) I. köt. XVI. Ujabban közli: Trianon. A magyar békeküldöttség tevékenysége 1920-ban. Szerk. és sajtó alá rend. Pomogáts Béla, Ádám Magda, Cholnoky Győző. Budapest, Lucidus, 2000. (A továbbiakban: Trianon.) 39; Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről. Trianon. 1919-1920. Szerk. Ádám Magda, Ormos Mária. Budapest, 2004. II. köt. 64. sz. Β melléklet. A szöveget számos más forráskiadvány is közli. Franciául 1. DDFBC. Π. köt. 132. sz. Β melléklet. Angolul: Papers and Documents Relating to the Foreign Relations of Hungary. Vol. I—II. Budapest, Royal Hungarian Ministry for Foreign Affairs, 1939-1946.1. köt. 45. sz.; FRUS PPC, IX. köt. 404-405.; Documents on British Foreign Policy 1919-1939. (A továbbiakban: DBFP) First Series. Vol. I-X. London, Her Majesty's Stationery Office, 1947-1960. Π. köt. 33. sz. stb. 27 A külügyminisztériumban szervezett béke-előkészítő bizottság, illetve a béke-előkészítő iroda élén kezdettől fogva — vagyis 1919. szeptember 29. óta — Teleki Pál gróf állt, akit még Habsburg József főherceg homo regius-ként bízott meg az iroda megszervezésével. A béketárgyalásokkal kapcsolatos első előkészítő munkálatok már a Wekerle-kormány idején, 1918 szeptemberében elkezdődtek, s ezeket is Teleki szervezte. 28 Bethlen a bizottság, illetve az iroda keretén belül működő azon különleges osztályt vezette, amely az Erdéllyel, illetve az erdélyi magyarokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozott. Bethlent — Friedrich javaslatára — eredetileg a magyar kormány titkos erdélyi miniszterének nevezték volna ki, hivatalos esküt kellett volna tennie, és miniszterként tagja lett volna a kormánynak is. Végül a kormány a kisgazdapárti Rubinek Gyula földművelési miniszter javaslatát fogadta el, aki azt ajánlotta — kimondottan Bethlen érdekében —, hogy Bethlen ne tegyen miniszteri esküt, és a kormány „bizalmi embereként" vegyen részt a Minisztertanácsban. Esetleges diplomáciai konfliktus lehetőségére utalva maga Bethlen is elvetette a titkos erdélyi minisztérium felállítását. Ehelyett azt javasolta, hogy az erdélyi ügyek kezelésére a béke-előkészítő iroda védnöksége alatt állítsanak fel különleges osztályt, s hogy minden minisztérium mellé magas rangú, lehetőleg erdélyi származású tisztviselőt nevezzenek ki, akik biztosítanák az általa vezetett osztály és az egyes minisztériumok közötti bizalmas összeköttetést. Az erdélyi ügyek osztályának titokban kellett működnie, s minden irata szigorúan bizalmas minősítést kapott. Bethlen csak azokon a kormányüléseken kívánt részt venni, amelyek Erdély vagy az ottani magyarok ügyét érintő kérdéseket tárgyalták. L. az 1919. szeptember 30-i minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve. MOL, Κ 27, 123. dob, I. füzet, 2. és 5-7, II. füzet, 25-31. 29 Ε vonalat a békekonferencia már végleges határoknak tekintette. A románoknak az LT által 1919. május 12-én jóváhagyott és szövetségesek külügyminisztereinek 1919. június 11-i ülésén
