Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bódy Zsombor: Szociálpolitika és szociáldemokrácia Magyarországon az I. világháború idején 1457
1470 BÓDY ZSOMBOR Szintén még a Tisza-kormány hozta létre a hatósági munkaközvetítést. Az 1916:XVI. tc. felhatalmazta a Kereskedelmi Minisztériumot, hogy a városokat munkaközvetítő hivatal szervezésére kötelezze. Az egyes hivatalok területi illetékességét a miniszter határozhatta meg és az jóval túlterjedhetett az adott város határán. A hivatalokba a munkaadók és a munkások azonos számú képviselőt delegáltak. Budapesten, Temesváron, Pozsonyban és Szegeden 1917-ben, a következő évben még 12 nagyobb városban állt fel ilyen szervezet.5 4 A Tisza-Esterházy kormányváltással még inkább kiterjedt az a politika, amely a fent leírt módon — a közellátáson, a lakásügyön és a panaszbizottságok révén — igyekezett a munkásság lojalitását biztosítani. A változást a szakszervezetek is érzékelték, de így látta a másik oldal is.5 5 A megváltozott politikát jelzi, hogy az új kormány elengedte a Vasas szakszervezet 40 ezer koronás tartozását, amelynek megfizetésére pedig már kúriai ítélet is kötelezte a szakszervezetet.5 6 A kormány emellett nemcsak államtitkári helyekkel kínálta meg a szociáldemokratákat, melyeket ők nem fogadtak el, hanem számos testületben biztosított helyet számukra. Ilyenek voltak például a lakbérbizottságok, amlyeket 1917 őszén szerveztek meg. Ekkor ugyanis Ferenczi Imrének, a főváros szociálpolitikai osztálya vezetőjének javaslatára, a kormány rendeletben kötelezte a törvényhatóságokat lakáshivatal felállítására.5 7 A lakáshivatalok feladata lett, hogy az üresen álló vagy irodának, raktárnak használta lakásokat lefoglalja és az igénylőknek kiossza. Bérlőváltás, lakáscsere ettől kezdve csak a lakáshivatalok jóváhagyásával történt, nekik kellett elbírálniuk az igények jogosságát. A lakáshivatalok kebelében ún. lakbérbizottságokat is szerveztek, amelyeknek a vitás esetekben 54 Uo. 14. A cikk ismerteti a Kereskedelmi Minisztérium rendeletét a hatósági munkaközvetítők és a paritásos bizottságok felállításáról. A hatósági munkaközvetítés 1918-ban 33 742 főt helyezett el. L. Szterényi-Ladányi: i. m. 79. 55 Utólag visszatekintve Szterényi és Ladányi is úgy látta, hogy a nagyobb fegyelmezetlenségek, sztrájkok 1917 tavaszán, Tisza bukása idején kezdődtek. L. Szterényi-Ladányi: i. m. 86. 56 Ez a tartozás úgy keletkezett, hogy még Wekerle második miniszterelnöksége idején a kormány felfüggesztette a Vasas Szakszervezet működését, egyúttal — paradox módon — átvette a szakszervezettől a vasas munkanélküliek segélyezését, s megállapodott a felfüggesztett szakszervezet vezetésével, hogy később, ha majd újra működhetnek, visszafizetik a segélyezésre fordított összeget. A kormánynak az adósság elengedéséről szóló döntését 1. Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek.. i. m. 267. (1917. júl. 27.) Az elveszített perről tudósít a Vasas Központi Vezetőség ülésének jegyzőkönyve (1917. febr. 19.). PIL, 672. f., 65. ő. e. Meg kell jegyeznünk, hogy az összeg kifizetése nem okozott volna gondot a szakszervezetnek, hiszen ekkoriban — mint a vezetőség üléseinek jegyzőkönyveiből kiderül — vidéki csoportjaik számára több ingatlant is vásároltak ilyen nagyságrendű összegekért, s a szakszervezet költségvetése már 1915-ben is jelentős többlettel zárt. Ugyanerre 1. A szakszervezeti mozgalom., i. m. 104.; Szakszervezeti mozgalom Magyarországon 1914-1916... i. m. 6. A munkanélküliség megszűnésével megszűnt a szakszervezetek egyik legnagyobb kiadási tétele, a munkanélküli segélyezés is, ugyanakkor a bérek emelkedése a szakszervezeti járulékot is emelte. Az egyes szakszervezetek egyenlegét 1. uo. 20. Ezért érthetetlen Varga Lajos különben rendkívül alapos könyvének azon állítása, hogy a munkások elkeseredését fokozta a szakszervezetek kasszáinak kiürülése. Vö. Varga: i. m. 108-109. 57 A főváros felterjesztése a kormányhoz a lakáshivatalok szervezése tárgyában (1917. jún. 5.). BFL, Fővárosi Tanács Ügyosztályai (IV 1407/b), 6815. dob. A felterjesztést készítő Ferenczi javaslatának ismertetését és indoklását 1. Ferenczi Imre: A lakásínség leküzdése és a lakáshivatal. Munkásügyi Szemle 1917. 19-20. sz. 475^82.
