Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
1452 PILKHOFFER MÓNIKA lakásból csak 483, vagyis a lakások 4,6%-a maradt bérlő nélkül, mely majdnem megegyezik a thj. városok 4,4%-os átlagával. A kiadatlan bérlakások problémája tehát Pécsett sem lehetett nagyobb a többi városénál, bár azzal a sajtó többször is foglalkozott. A Pécsi Napló szerint főleg a 4 szobás úri lakás típusából volt túlkínálat, melyből 200 várta üresen a lakóit.7 3 Ez azonban nem befolyásolta jelentősen a lakbérjövedelmek alakulását. Ki kell térnünk annak a vizsgálatára is, hogy néhány város, mely lakosságát és lakásai számát tekintve is nagyobb volt Pécsnél, milyen kicsiny bevételhez jutott a házbérjövedelemből. Szabadka 1 402 000 koronával a 14., Kecskemét a 17., Hódmezővásárhely pedig a 23. helyet foglalta el a városok sorában. Ez abból adódott, hogy ezekben az alföldi thj. városokban a lakások egy része valójában kicsi tanyai ház volt. Gyakran a városi lakás mellett is bírtak a lakosok egy tanyai házat, ahol általában csak nyáron tartózkodtak. A lakások fekvését illetően alig történt változás 1890 és 1900 között: 1890-ben 88%, 1900-ban 87% helyezkedett el a földszinten, míg az emeleti lakások aránya 11% körül mozgott mindkét évben. Pécs adatai (földszinti: 93 és 90%; emeleti: 7, illetve 8%) némileg elmaradtak a többi thj. város átlagától, de tíz év alatt legalább közelebb kerültek hozzá. Nagyobb elmozdulás 1900 után következett be. A városi házak nagyságára utal, hogy 1910-ben a földszintes házak aránya már 87,8% volt. Bár Pécsett a földszinten fekvő lakások aránya nem mozdult, az emeletieké 9,1%-ra növekedett. Az 1900-1910 közötti országos változásokról már a népszámlálás elemzői megállapították, hogy tíz év alatt igen megnövekedett a pincében vagy alagsorban lévő lakások száma. Ez nem jelentette egyértelműen a lakásviszonyok rosszabbodását, mert a modem házaknál az alagsori lakások alig különböztek földszinti társaiktól. Legkevésbé a padláslakások száma emelkedett hazánkban; ez a lakástípus gyakoribb volt Horvátországban. Jelentősen csökkent a több emeleten elhelyezkedő lakások száma, mely inkább csak a kastélyokra volt jellemző. Számottevő emelkedés 1900-1910 között az emeleti lakások esetében következett be, mégpedig a magassággal egyenes arányban. A 4. emeleten vagy annál magasabban fekvő lakások számának megkétszereződése nagyrészt a főváros építkezéseinek volt köszönhető.7 4 A népszámlálásokkor összeírták a lakások helyiségeit is.7 5 Sajnos az 1890-es adatfelvétel pont az urbanizációs folyamatot leginkább jelző két helyiség: a cselédszobák és a fürdők számát nem közölte. Számuk akkor még tényleg elenyésző lehetett, de így gyarapodásukról sem alkothatunk képet. A lakások helyiségei Pécsett 1890-1910 év szoba hálóf. elősz. konyha kamra cseléd. furdősz. Pécs szám 14294 58 120 7727 1840 --1890. Pécs 100-ra jut 179 0,72 1,5 97,07 23,11 --1890. átlag Bp. nélkül 200 1,48 7,7 99,72 36,88 _ -hely 19. 8. 24. 25. 19. --73 Pécsi Napló, 1900. febr. 20. 2-3. 74 MSK. Új sorozat, 42. köt. i. m. 20. 75 MSK. Új folyam, 3. köt. i. m. 3-5.; A magyar városok... i. m. 28-29.; és MSK. Új sorozat, 42. köt. i. m. 6-7.
