Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
PÉCS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1890-1910 KÖZÖTT 1451 Egy lakásra 1900-ban 3,5, 1910-ben 3,4 lakó jutott. Ez utóbbi adattal Pécs az első helyet foglalta el a vizsgált városok sorában. Fiúméban 4,7, Budapesten 4,6 ember élt egy lakásban. Az országos átlag 4,5 lélek volt, mely viszonylag egyenletesen oszlott el. Pécsett minden lakásban az országos átlagnál eggyel kevesebb ember élt. A lakókörülményeket elemezve tehát megállapíthatjuk, hogy legkevésbé Pécsett voltak zsúfoltak a lakások. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne lettek volna „túlnépes" otthonok a városban. Thirring 1908-as adatsora szerint a 8233 egyszobás lakásból 1956, a kétszobások közül pedig 23 zsúfoltnak számított, ami azt jelenti, hogy egy szobára négynél több lakó jutott. 1908-ban tehát még a legkisebb lakósűrűségű városban is a népesség 16%-a túlzsúfolt lakásokban élt.6 8 Az első helyre került Pécs a legtöbb üres lakás tekintetében is. 1900-ban a lakások 9,9%-ának nem volt lakója. Valószínűleg 1908-ra sem lett sokkal kevesebb az üres lakás Pécsett, mégis a helyi háztulajdonosok az 5. legtöbb jövedelmet (3 224 000 K) húzták a házbérjövedelmekből Budapest nélkül, megelőzve ezzel a jóval több lakással rendelkező Szegedet és Debrecent is.6 9 Az egymásnak ellentmondó két adatot magyarázhatnánk azzal, hogy Pécsett ennyivel magasabbak voltak a lakbérek. Thirring munkájában azonban erre is találunk információt, és ez nem erősíti meg ezt a feltételezést. A teljes adatsor elemzése nélkül csak néhány példát említünk.7 0 Egy szoba-konyhás, szerény lakás a külvárosban, főút mellett 200 koronába került Pécsett, míg Selmec-és Bélabányán 30, Kassán 250 koronát kellett fizetni ugyanezért. Egy 3 szobás, a város központjában, főút mellett álló, szerény polgári otthont legolcsóbban Miskolcon és Hódmezővásárhelyen (500 K), legdrágábban Újvidéken (1200 K) lehetett bérelni. Pécsett ezért a lakástípusért 700 koronát kértek. Végül egy modern, 6 szobás, a város központjában, de mellékút mentén fekvő lakás Zomborban 1100, Pécsett 1400, Szabadkán 3600 koronába került.7 1 A szélső értékek számtani közepe nem feltétlenül egyezik meg az átlaggal, de azt biztosan állíthatjuk, hogy a pécsi lakásárak inkább a thj. városok középárkategóriája alatt, mint fölötte mozogtak. Egy másik forrás, Pintér Ferenc tanácsnoknak az 1900-as népszámlálásról készített jelentése Thirring adatainál kicsit nagyobb lakásszámok (12 637) mellett 12%-ra tette az üres lakások arányát.7 2 Aligha tudjuk ma már eldönteni, melyik adat állt közelebb a valósághoz, de ez az irat végre magyarázatot ad az üres lakások nagy számának okára. Pintér ugyanis városrészenként közölte számsorait, és ebből jól látható, hogy az üres lakások 60%-a külterületeken állt. Nagy része a Mecsek lankáin és a város környékén emelt présház, nyaraló és villa lehetett, ami a táji adottságok és a szőlőművelés miatt számszerűleg is számottevő építészeti tényezőt képviselt Pécsett. A város belterületén álló 10 371 68 A magyar városok., i. m. 34. 69 Uo. 583. A házbérjövedelemből származó abszolút értékeknél valósabb sorrendet kaphatnánk, ha azt elosztanánk a lakások számával. Erre azonban 1908-ból nem rendelkezünk adatokkal. 70 Pontos átlagot nem tudtunk számolni, mert az adtasor meglehetősen hiányos. Nemcsak Sopron maradt ki belőle teljesen, de a városok a legritkább esetben közölték az összes lakástípus bérleti díját. 71 A magyar városok., i. m. 35-38. 72 Pécs ezer éve... i. m. 180-182.
