Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371

SZOMBATHELYI FERENC - 1943-BAN 1421 Másodszor, biztosítani kell, hogy a hadsereg foglalkoztatva legyen és meg­felelő felszereléssel legyen ellátva. A honvédség erősítése — az országhatárokon belüli védekezés szempontjából — ugyanolyan fontos volt Kállay számára is, de a „korszerűen felszerelt hadsereg és haditapasztalat" német árát nem kívánta megfizetni. Harmadszor, miután az angolszászokra — véleménye szerint — nem lehet számítani, a Magyarországra a legnagyobb veszélyt jelentő Szovjetunió ellen az egyedüli gát Németország.14 5 Szombathelyi már 1941 szeptemberében megfogalmazta: „Százszázalékos német győzelem, százszázalékos német megoldást jelent. Hol marad a magyar megoldás akkor, ha minden erőnket eleve ennek a 100 százalékos német győze­lemnek a kivívására bedobjuk és feláldozzuk";14 6 ugyanakkor — 1943 őszén — ugyanezen okoknál fogva, a vezérkar főnöke nem akarhatott 100 százalékos né­met vereséget sem.14 7 A fenti szempontokra figyelemmel Szombathelyi lojalitást színlelt a né­metek felé, ha a balkáni ügyben keletkezett kellemetlenségének hatása alatt túl is lépte ennek egészséges mértékét. Ugyanakkor a németek bizalma az ed­digiek során Szombathelyi pozícióját erősítette Kállayval szemben. Ezekkel a körülményekkel a miniszterelnök nyilvánvalóan tisztában volt. Szombathelyi szeptember 16-án indult a Rastenburg melletti német főhadi­szállásra. A kínos helyzet azonban — amitől joggal tarthatott — nem állt elő, Hit­ler ugyanis nem hozta szóba a magyar csapatok balkáni bevetésének kérdését. A Führer az olasz eseményekkel kapcsolatban viszont kijelentette, hogy kegyetlenül elbánik minden árulóval és a nagy cél érdekében semmitől sem riad vissza. Feltűnő volt az is, ahogy Keitel az olasz árulókat szidalmazta. Kádár Gyula benyomása szerint: „a velük szembeni megtorlás hangoztatása mintha bennünket figyelmeztető hatást célzott volna meg".148 145 Szombathelyi kezdettől tudta és képviselte, hogy a Szovjetunió elleni háború meghaladja a honvédség képességeit. De ahogy a helyzetet összegezte: „Ha nem megyünk önként, megszállnak a németek. Akkor is benn leszünk a háborúban, de hadsereg nélkül és cselekvési szabadságunktól megfosztva. Ha német győzelem következik be, amíg mi megszállt ország vagyunk, soha nem vív­juk ki többé a függetlenségünket. Ha viszont megverik a németeket, a bolsevisták nem sokat törőd­nek majd vele, hogy mi ekkor meg ekkor hogyan viselkedtünk, hanem szőröstül-bőröstül felfalnak bennünket, méghozzá könnyebben, ha itt németeket találnak, nem pedig egy katonai erővel ren­delkező intakt országot. Az utóbbi esetben még bizonyos egyezkedésre is lehet esélyünk". A német megszállás előtt egy hónappal — Veress Lászlóval beszélgetve — még a szovjetekkel való, szigorúan katonai jellegű együttműködésre is látott lehetőséget: „Nem tudom elgondolni, hogy Kállay, vagy az önök Külügyminisztere, annak beosztottjai, de Ön saját maga is hogyan képzelik, hogy orszá­gunk politikailag együttműködik Angliával és Amerikával. Azok sehol sincsenek, de én hasznos kapcsolatok lehetőségét látom az oroszokkal. Azt hiszem van közös érdekünk - ROMANIA". Ld. Kállay: i. m. 1. köt. 167.; Juhász Gyula: Visszatekintés madártávlatbóL. i. m. 79. 146 Ld. 143. sz. jegyzet. 147 Szombathelyi már 1942 márciusában a következőket mondta Andorkának: „az oroszok el fognak menni a Rajnáig, és ide is eljönnek. Az orosz fronton bevetendő magyar hadsereg el fog pusztulni [...] Ezért minden erejével arra törekszik, hogy a megmaradó honvédségünk elég erős le­gyen". 1942 júniusában pedig, a szovjet-angol szerződésre utalva megjegyezte: „kibicel az angolok­nak abban a kívánságában, hogy a németek és oroszok üssék agyon egymást". Ld. Andorka Rudolf naplója. I. m. 220. és 241-242. 148 Kádár: i. m. II. köt. 621.

Next

/
Oldalképek
Tartalom