Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
SZOMBATHELYI FERENC - 1943-BAN 1421 Másodszor, biztosítani kell, hogy a hadsereg foglalkoztatva legyen és megfelelő felszereléssel legyen ellátva. A honvédség erősítése — az országhatárokon belüli védekezés szempontjából — ugyanolyan fontos volt Kállay számára is, de a „korszerűen felszerelt hadsereg és haditapasztalat" német árát nem kívánta megfizetni. Harmadszor, miután az angolszászokra — véleménye szerint — nem lehet számítani, a Magyarországra a legnagyobb veszélyt jelentő Szovjetunió ellen az egyedüli gát Németország.14 5 Szombathelyi már 1941 szeptemberében megfogalmazta: „Százszázalékos német győzelem, százszázalékos német megoldást jelent. Hol marad a magyar megoldás akkor, ha minden erőnket eleve ennek a 100 százalékos német győzelemnek a kivívására bedobjuk és feláldozzuk";14 6 ugyanakkor — 1943 őszén — ugyanezen okoknál fogva, a vezérkar főnöke nem akarhatott 100 százalékos német vereséget sem.14 7 A fenti szempontokra figyelemmel Szombathelyi lojalitást színlelt a németek felé, ha a balkáni ügyben keletkezett kellemetlenségének hatása alatt túl is lépte ennek egészséges mértékét. Ugyanakkor a németek bizalma az eddigiek során Szombathelyi pozícióját erősítette Kállayval szemben. Ezekkel a körülményekkel a miniszterelnök nyilvánvalóan tisztában volt. Szombathelyi szeptember 16-án indult a Rastenburg melletti német főhadiszállásra. A kínos helyzet azonban — amitől joggal tarthatott — nem állt elő, Hitler ugyanis nem hozta szóba a magyar csapatok balkáni bevetésének kérdését. A Führer az olasz eseményekkel kapcsolatban viszont kijelentette, hogy kegyetlenül elbánik minden árulóval és a nagy cél érdekében semmitől sem riad vissza. Feltűnő volt az is, ahogy Keitel az olasz árulókat szidalmazta. Kádár Gyula benyomása szerint: „a velük szembeni megtorlás hangoztatása mintha bennünket figyelmeztető hatást célzott volna meg".148 145 Szombathelyi kezdettől tudta és képviselte, hogy a Szovjetunió elleni háború meghaladja a honvédség képességeit. De ahogy a helyzetet összegezte: „Ha nem megyünk önként, megszállnak a németek. Akkor is benn leszünk a háborúban, de hadsereg nélkül és cselekvési szabadságunktól megfosztva. Ha német győzelem következik be, amíg mi megszállt ország vagyunk, soha nem vívjuk ki többé a függetlenségünket. Ha viszont megverik a németeket, a bolsevisták nem sokat törődnek majd vele, hogy mi ekkor meg ekkor hogyan viselkedtünk, hanem szőröstül-bőröstül felfalnak bennünket, méghozzá könnyebben, ha itt németeket találnak, nem pedig egy katonai erővel rendelkező intakt országot. Az utóbbi esetben még bizonyos egyezkedésre is lehet esélyünk". A német megszállás előtt egy hónappal — Veress Lászlóval beszélgetve — még a szovjetekkel való, szigorúan katonai jellegű együttműködésre is látott lehetőséget: „Nem tudom elgondolni, hogy Kállay, vagy az önök Külügyminisztere, annak beosztottjai, de Ön saját maga is hogyan képzelik, hogy országunk politikailag együttműködik Angliával és Amerikával. Azok sehol sincsenek, de én hasznos kapcsolatok lehetőségét látom az oroszokkal. Azt hiszem van közös érdekünk - ROMANIA". Ld. Kállay: i. m. 1. köt. 167.; Juhász Gyula: Visszatekintés madártávlatbóL. i. m. 79. 146 Ld. 143. sz. jegyzet. 147 Szombathelyi már 1942 márciusában a következőket mondta Andorkának: „az oroszok el fognak menni a Rajnáig, és ide is eljönnek. Az orosz fronton bevetendő magyar hadsereg el fog pusztulni [...] Ezért minden erejével arra törekszik, hogy a megmaradó honvédségünk elég erős legyen". 1942 júniusában pedig, a szovjet-angol szerződésre utalva megjegyezte: „kibicel az angoloknak abban a kívánságában, hogy a németek és oroszok üssék agyon egymást". Ld. Andorka Rudolf naplója. I. m. 220. és 241-242. 148 Kádár: i. m. II. köt. 621.
