Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
1420 KOVÁCS GÁBOR: Ugyanakkor Teleki is és később Szombathelyi is úgy vélte, hogy a magyar érdekeknek megfelelő állapotot — a háború közepette — Magyarországnak kell kiharcolnia, amiből egyenesen következett a másik közös pont: a „magyar ügy", a „magyar háború" egyfajta függetlenítése a világháborútól. Telekinél ez oly módon jelentkezett, hogy azt hitte, Magyarország kimaradhat a nagy küzdelemből, Szombathelyinél pedig úgy, hogy hajlamos volt eltekinteni annak a ténynek bizonyos következményeitől, hogy Magyarország a náci Németország oldalán visel háborút. Másfelől Teleki — Szombathelyihez hasonlóan — az új világháborút funkcionális szempontból nézte, amennyiben Trianon további revíziója érdekében, a nagyhatalmak lekötöttségét kihasználva kellett volna a kínálkozó alkalmakat megragadni, hogy a béketárgyalásokon az önállóan kiharcolt status quo pozíciójából — birtokon belüli pozícióból — lehessen majd részt venni; Szombathelyi pedig részben éles katonai gyakorlatnak tekintette, semmivel sem pótolható felkészülésnek és trenírozásnak a „sajátlagos magyar érdekekért" majdan megvívandó háborúhoz. 1943 őszére azonban a háború alatti további magyar revízió célkitűzése már lekerült a napirendről. Teleki egykori koncepciójából Kállayéknál már csak az elért pozíciók őrzése, illetve az életbenmaradás célkitűzése maradhatott meg. Az adott konstellációban, a front közeledtével mind veszélyesebb németek és — főleg — szovjetek között, Magyarország egyetlen érdemi reményét az angolszászok jelentették. Ráadásul már nem is csak arról volt szó, ami Teleki elgondolásában szerepelt, hogy tudniillik Magyarország ne keveredjen fegyveres konfliktusba a nyugati hatalmakkal, elkerülendő az I. világháború utánihoz hasonló elszigeteltséget, hanem arról, hogy az ország fennmaradásának, illetve kultúrája és függetlensége megőrzésének biztosítékaként angolszász haderők jöjjenek Magyarországra. Kállay számára a vezérkari főnök álláspontja azt jelentette, hogy Szombathelyi az utolsó hidat is fel akaija égetni; miközben a Veress László által szeptember közepén Isztambulból hozott előzetes fegyverszüneti feltételek egyes pontjai is azt sugallták, hogy ez a híd még megvan. A vezérkari főnök álláspontját alapvetően három szempont határozta meg. Szombathelyi felfogása szerint ezek nem csak azt feltételezték, hogy Magyarország nem szakít látványosan Németországgal, hanem azt is, hogy a németek felé továbbra is teljesíteni fog. Mindenekelőtt el kell kerülni egy esetleges német megszállást. Ez természetesen Kállay számára is alapfeltétel volt, de Szombathelyi veszélyesnek tartotta a német kérések előli állandó kitérés politikáját.14 4 szer katonai ideológiája. Budapest, Zrínyi, 1965. 140-141.; Tombor Jenő·. Ujabb Trianon felé haladunk-e? Emlékeztető (1941). Közli: Dombrády Lóránd. Hadtörténelmi Közlemények, 2000. 4. sz. 895.; Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén. Interjúk egy filmsorozathoz. Budapest, RTV-MINERVA-Kossuth, 1982. 30.; Adonyi Ferenc·. A magyar katona a második világháborúban 1941-1945. 93-94.; Gosztonyi: Politikusok.. I. m. 25.; M. Szabó Miklós: Ecsetvonás a Szombathelyi-portréhoz. Hadtörténelmi Közlemények, 2000. 4. sz. 888-889.; Utasítás a hadiakadémia számára. 6933. szám. Vkf. szsgd. 1942. Budapest, 1942. október 8. (A Hadtörténeti Intézet Könyvtára.); Dombrády. Hadsereg és politika... I. m. 296. 144 Szombathelyi Ferenc visszaemlékezése... I. m. 30.
