Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
144 SERES ATTILA - SIPOS PÉTER - VIDA ISTVÁN j) A Spitzbergákon biztosítva kell legyen, hogy szénkoncessziónkat ki tudjuk használni. 3. A Németország és Japán közötti tranzitútvonal számunkra erős pozíció, amire tekintettel kell lenni. 4. Amennyiben a Törökországhoz fűződő viszonyunkról érdeklődnek, a törököknek adott válaszunkról kell beszélni, amiben megmondtuk nekik, hogy mivel nincs kölcsönös segítségnyújtási szerződésük a Szovjetunióval, nem kérhetik a Szovjetunió segítségét.4 1 5. Ha az Angliához fűződő viszonyunkról kérdeznek, válaszoljunk a Szftálin] e[lv]t[árs] dácsáján történt megbeszélés szellemében.4 2 6. Mondjuk el, tudunk arról hogy Németország Roosevelten keresztül békét ajánlott Angliának.4 3 Megfelel-e ez a valóságnak, és mi a válasz? 7. Az USA-val való kapcsolatunkat firtató esetleges kérdésre válaszoljuk azt, hogy az USA is feltette nekünk a kérdést: nem támogatnánk-e Törökországot és Iránt, ha azok veszélybe kerülnek. Egyelőre nem adtunk választ erre a kérdésre.4 4 8. Meg kell kérdezni, hogy a 3-ak Paktuma szerint hol húzódnak a „Kelet-Ázsiai Térség" határai. 9. A Kínára vonatkozóan a titkos záradékban, e záradék egyik pontjaként, szólni kell arról, hogy Kínával tisztességes békét kell kötni (Csang Kaj-sek4 5 ), amelyben a Szovjetunió — e[setleg] N[émetország és Oflaszország] részvételével — kész közvetíteni, s nem ellenezzük, hogy Indonézia J[apán] befolyási övezetébe kerüljön. (Mandzsuko Japáné maradna.) 10. Javasoljuk, hogy a négy nagyhatalom kezdeményezzen nyílt deklaráció formájában békeakciót4 6 (amennyiben az alapvető kérdésekben kedvezően alakulnak a tárgyalások: Bulg[ária], Tör[ökország] stb.) azon az alapon, hogy elisbizottságot a Duna-delta egész területének igazgatására. A tanácskozást karácsony előtt felfüggesztették, folytatására a Szovjetunió elleni német támadás után nem került sor. 41 A két nappal azután, hogy Olaszország megtámadta Görögországot, 1940. október 30-án a török kormány diplomáciai úton érdeklődött aziránt, hogy mi a szovjet kormány véleménye a görög-olasz konfliktusról, hogyan látja Bulgária helyzetét ezzel összefüggésben, s a Szovjetunió segítséget nyújtana-e Törökországnak — milyen mértékben, s mennyi idő múlva —, ha az ország veszélybe kerülne, vagy háborús konfliktus fenyegetné. A szovjet kormány november 4-én elutasítóan válaszolt, arra hivatkozott, hogy a két ország nem kötött kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, tehát a Szovjetuniónak nincs ilyen jellegű nemzetközi kötelezettsége. A Szovjetunió magatartása attól függ, hangoztatták szovjet részről, hogy miként alakul a katonai és a politikai helyezet a közeljövőben, ami világosan nem látható előre. Szemrehányást tettek, hogy a finn-szovjet háború idején a török sajtó szovjetellenes megatartást tanúsított. Bulgáriát illetően nem foglaltak állást. Visinszkij — érzékelve a török követ csalódottságát — azzal állt elő, hogy a szovjet választ abból a szempontból kell értékelni, hogy Moszkva mit tart fontosnak a két ország közötti viszony javításá érdekekében, s ez a barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény megkötése és a szovjetellenes megnyilvánulások megszüntetése a török sajtóban. Ld. Dokumenti... i. m. ΧΧΠΙ/1/1. köt. 21-23. - A. Ja. Visinszkij külügyminiszter-helyettes két távirata Sz. A Vinogradov törökországi szovjet nagykövetnek. 1940. november 4. 42 A Sztálin dácsáján történt megbeszélésről nem áll forrás rendelkezésünkre. 43 A német békeajánlatról nincsenek információink. 44 Lásd a 41. jegyzetet. 45 Csang Kaj-sek (1887-1975): kínai politikus, katona. Részt vett a kínai polgári forradalomban. 1926-tól a Kuomintang (Nemzeti Párt) elnöke, 1928-tól államelnök. 1942-től 1945-ig a kínai haderő főparancsnoka. 1949-től Tajvan szigetén államfő. 46 Ilyen nyilatkozat nem készült.
