Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
1412 KOVÁCS GÁBOR: Szombathelyi — Bajcsy-Zsilinszkyvel szemben — nem látott lehetőséget a németektől való elszakadásra. Ez ellen ugyanazokat az érveket hozta fel, mint szeptember 4-i előadásában. Végül megismételte: „én nem spekulálhatok, én úgy érzem, a magyar katonai géniusz képviselője vagyok mostani állásomban, ha ti népfolkeléssel akartok szembeszállni a németekkel, keressetek más vezérkari főnököt magatoknak, én erre nem vagyok kapható".12 2 Szombathelyi azt írta „védőiratában", hogy ha a német kérésnek eleget téve, megszálló csapatokat küldtünk volna a Balkánra, akkor oroszországi csapatainkat valószínűleg visszaengedték volna; másrészt pedig angolszász partraszállás esetén a Balkánon ezekkel a hadosztályokkal az átállást rögtön végre lehetett volna hajtani. Azonban Csatay előterjesztésével és Szentmiklósy erre reagáló levelével szemben, amelyek az ukrajnai 9 hadosztály áthelyezéséről szóltak, a február-márciusi német kéréshez hasonlóan, mindössze 3 hadosztályról ír. 1943. szeptember elején Kádár Gyulának is arról beszélt, hogy a németek három hadosztályt kértek a Balkánra, "ők viszont hat megszálló magyar hadosztályt visszaengednek a hátországba". A német kérés támogatását Kádárnak azzal indokolta, hogy „hat hadosztályt visszakapunk így nyerünk hármat; a Balkánra küldendő három hadosztályos hadseregcsoport parancsnokául Náday István vezérezredest szándékszik kineveztetni — aki a tábornoki karban a legnémetellenesebb beállítottságú — azzal a bizalmas megbízatással, hogy ha az angolszász partraszállás megindul a Balkánon, azonnal álljon át. így készen kapjuk az új magyar hadsereg magvát". Visszaemlékezésében azonban ehhez még hozzátette: „De azért is örömmel üdvözöltem ezt az alkalmat, mert a németek erősen nehezteltek ránk, hogy a doni vereség óta nem akarunk csapatokat adni".12 3 A hadosztályok számával való manipulálás két dologra enged következtetni. Egyrészt arra, hogy Szombathelyi a saját iniciatívája alapján próbálta letárgyalni az ügyet a németekkel, másrészt pedig arra, hogy — a saját és Csatay kijelentésével szemben — maga sem hitte, hogy a németek teljes egészében hazaengedik a magyar megszálló csapatokat a keleti frontról. Nagy Vilmos szerint „csak laikus remélheti, hogy a németek lemondanak az orosz földön levő magyar hadosztályokról akkor, amikor ezeknek helyére nincsen megszállóként alkalmazható más erő"12 4 - és akkor a politikai vonatkozásokról még nem is beszéltünk. A Csatay által a kormányülésen kifejtettek hitelét pedig ő maga rombolta le azzal, ahogy a német követ előtt nyilatkozott. Mint láttuk, a vezérkar főnöke azt mondta Kádárnak, hogy a tranzakcióval nyerünk három hadosztályt, míg a német katonai attasé információi szerint, a magyar vezérkar számára még mindig ideálisnak tűnt, ha ők nyernek kettőt, ráadásul háromezredes hadosztályokat. Szombathelyi Kádár Gyulának panaszkodott, hogy a német kérés teljesítésével kapcsolatban a kormányzónál és a miniszterelnöknél a leghevesebb ellenállásra talált. Közölte: határozott parancsot kapott, hogy a német kérést ta-122 Tilkovszky: Bajcsy-Zsilinszky... I. m. 131-141. 123 Szombathelyi Ferenc visszaemlékezése... I. in. 30.; Kádár: i. m. II. köt. 618. 124 Nagy V. (1986): i. m. 212.