Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371

SZOMBATHELYI FERENC - 1943-BAN 1411 rombolni akar" és „egyes-egyedül csak a német hadsereg tudja föltartóztatni Európa bolsevista elözönlését, senki más". Bajcsy-Zsilinszky „felhőkben jár", ha azt hiszi, hogy az angolszászok képesek lennének erre. „Ezt csak egy esetben tehetnék meg az angolszászok, ha 300 divíziót tudnának fölállítani Finnország, Lengyelország határán, le a Balkánig. De hol van nekik ilyen 300 divíziójuk, és hol vannak azok az angolszász katonák, akik kibírják azt az orosz harctéren, amit az oroszok vagy a németek kibírnak? Az angolok jó katonák, de nem értik a szárazföldi hadakozást, Oroszországgal szemben meg éppen tehetetlenek volnának; az amerikai katona pedig nem akar harcolni, nincs benne a vérében, s nem is érdekli ez az egész Európa." A vezérkar főnöke — látszólag — nem volt meggyőződve a németek vereségének elkerülhetetlenségéről. Német-szovjet különbéke lehetőségét sem zárta ki, de véleménye szerint, „még ha meg is vernék ebben a háborúban a németeket", hosszabb távon „elkerülhetetlen Európa két legnagyobb erőtényezőjének Oroszországnak és Németországnak összefogása [....] Gondold el — mondta Bajcsy-Zsilinszkynek —, ha a roppant német tehetség, technikai tudás, szervezőkészség összefog az orosz terület végtelenségével, és az orosz bolsevista alkotásokhoz még hozzáadja a német nemzet óriási erejét: együtt porrá zúzzák az angol világbirodalmat." Szombathelyit lenyűgözték a szovjet gigantikus alkotásai: „Elképesztő és imponáló, amit alkottak. Azok az egyedülálló hatalmas méretek, az emberek beállítása egy hatalmas nagy gépezetbe, az a fegyelem, ahogy az embereket beállítják egy ilyen óriási tervbe, ez, mondom, úgy hat az elfogulatlan emberre, mint az elkövetkezendő nagy átalakulás. Talán ennek így kell történnie az emberiség fejlődése érdekében." „Elfogulatlan" fantáziájának látnoki elragadtatásából Bajcsy-Zsilinszkynek kellett kizökkentenie, mire Szombathelyi leszögezte, hogy a Szovjetunióban szerzett említett benyomásai természetesen nem változtatnak a szovjet rendszert illető alapfelfogásán. Augusztus 26-án — második beszélgetésük alkalmával — Bajcsy-Zsilinszky újra kezdeményezte a vitát azzal, hogy a németek a háborút nyilvánvalóan elveszítették, s „nekünk Magyarországot ebből a helyzetből mindenáron ki kell mentenünk". A vezérkar főnöke viszont megismételte, hogy a németek háborúvesztése nem olyan bizonyos, és „még sokféle fordulat történhet". Amikor a politikus megjegyezte, hogy nem lett volna szabad ebbe a reménytelen háborúba belépnünk, Szombathelyi fölcsattant. Valósággal kiabálva mondta: „Ez a politikusok dolga. Én mint vezérkari főnök csak a harcot képviselhetem. A kemény harcot és csak azt az álláspontot képviselhettem, hogy mikor mód van rá, hogy igazi harcokban kifejlesszük hadseregünk harcképességét, s amikor románok, horvátok és szlovákok kihasználják ezt az alkalmat, hogy ütőképessé tegyék hadseregüket és — főleg a románok — nagy erővel belevessék magukat a Szovjetoroszország elleni harcba, akkor én is csak azt mondhattam, hogy nekünk ebben részt kell vennünk. Egy hadsereg csak akkor igazán hadsereg, ha harcedzett. És én, ismétlem, mint a vezérkar főnöke, csak a harcot, csak a harcot képviselhettem és képviselhetem. Én nem spekulálok, spekuláljanak a politikusok, hogy most így, holnap úgy".