Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
1390 KOVÁCS GÁBOR: gán nem sokat javít. Annál is kevésbé, mert a vezérkari főnököt különben sem a politikai szempontok motiválták, hanem a katonaiak. A március 10-i minisztertanácsi ülésen Nagy Vilmos előadta, hogy a német hadvezetőség azzal a kéréssel fordult a magyarhoz, hogy Magyarország 1943. június l-jétől bocsásson 2 vagy 3 divíziót szerbiai területen való megszállás céljából rendelkezésre. Ennek ellenében a német hadvezetőség kötelezné magát arra, hogy a szerbiai megszállásra rendelt hadosztályokat korszerűen felszereli. Szombathelyi szerint — folytatta a miniszter — ez előnyös volna részünkre, mert a németek felszerelnének 3 hadosztályt, s azonkívül ő úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a szerbek szívesebben vennék, ha mi szálljuk meg a területüket, és nem a németek, s ezért ez a tény szimpátiákat szerezhetne a szerbek körében részünkre.56 Szombathelyi szerint nehéz most elzárkózni a németek ezen kérése elől, amikor a keleti harctérről kivonjuk a 2. magyar hadsereget. Kállay miniszterelnök kifogásolta, hogy „a honvédvezérkar főnöke ilyen természetű s az ország jövőjére is kiható ügyben a miniszterelnök és a honvédelmi miniszter előzetes tájékoztatása előtt ilyen propozícióval járul a Kormányzó Úr Ο Főméltósága elé. Ez nem bizalmatlanság, sem a honvédvezérkar főnöke, sem a honvédelmi miniszterrel szemben. Ez kormányelhatározást igényel" - mondta a miniszterelnök. Ez a bizonyos „propozíció" valószínűleg nem más, mint az a bizonyos ügydarab, amit a hadműveleti csoportfőnök Szombathelyitől vitt át Nagy Vilmoshoz láttamozásra, és nem Szombathelyi február 12-i emlékirata, ami egyrészt már nem volt aktuális, hiszen egy hónappal korábban keletkezett, másrészt, a tárgy tekintetében — mint láttuk — semmi olyat nem tartalmazott, amit Kállay kifogásolhatott volna.5 7 A minisztertanácson Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a leghatározottabban ellene volt, hogy a honvédség átlépje a Duna vonalát és szerb területre vonuljon. Még ha a Bánátot ígérnék meg Magyarországnak, akkor sem tartaná előrelátó politikának - mondta. Szerbia mindig Szerbia lesz — tette hozzá —, s ő inkább hajlandó lemondani, de álláspontjából nem enged. „Ezen kérdésben lehet pillanatnyilag fantázia, de nézete szerint az ország jól felfogott érdekei azt kívánják, hogy Szerbiába ne vonuljanak le magyar hadosztályok megszállás céljából!" A minisztertanács el is utasította a német hadvezetőség kérelmét.58 A kormány hozzájárulása alapján a honvédelmi miniszter március 10-én a két véderőbizottságban is tájékoztatást adott a januári orosz áttörésről és az azt követő eseményekről. Információk szerint még ezt megelőzően Kállay mi-56 1943. január közepe táján, Veselinovic, a Nedic-kormány földművelésügyi és közélelmezési minisztere kijelentette a belgrádi magyar konzuli képviselet tagjai előtt: „Talán jobb is, hogy a Bácskába magyarok jöttek be és nem mások. Mi tudjuk, hogy háború van és az, ami Újvidéken történt a véreinkkel, nem a magyar kormány rendeletére történt." A németek Szerbiában a bolgár megszálló csapatokat szerették volna megerősíteni a magyarokkal, miután a bolgár katonaság és a szerb lakosság között szívélyes volt a viszony. Ld. Sajti: i. m. 118., 124. 57 Ε félreértés szerepel legutóbb: Szabó P: Don-kanyar... I. m. 284. Szabó Dombrády Lóránd tanulmányának megállapításait vette át. Vö. Dombrády: A magyar elszakadási törekvések.. I. m. 58 MOL, Κ 27. Az 1943. március 10-i Minisztertanács jegyzőkönyve.
