Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
SZOMBATHELYI FERENC - 1943-BAN 1387 dig hivatkozott. 49 Kétségtelen, hogy a vezérkari főnök külpolitikai megfontolásokkal a szükségesnél kevesebbet törődött, de február 12-i memoranduma e tekintetben semmi olyat nem tartalmaz, ami ne állt volna összhangban a magyar kormány álláspontjával, így például a Hitler-Horthy találkozóra készített külügyminisztériumi feljegyzés idevonatkozó részeivel is.5 0 Azt nem tudjuk, hogy a vezérkar főnöke — a balkáni ügy szempontjából — mennyire volt tisztában a miniszterelnök külpolitikai koncepciójával, és az is lehetséges, hogy valamilyen oknál fogva meglepte Kállay merev elzárkózása. Az viszont biztos, hogy a miniszterelnök február 19-i beszámolójában elhangzottak ilyen célú értelmezése nem állja meg a helyét - több okból sem. Először: függetlenül attól, hogy a Kállay által emlegetett „szerb nemzeti erők" kik volnának, ha még több mint két héttel Szombathelyi főhadiszállási tárgyalásai után is olyan helyzet állt fenn, aminek alapján a vezérkar főnökét e tekintetben nem lehet bírálni, akkor miért vetette volna papírra ún. „magaigazolását" egy héttel korábban, február 12-én? Másodszor: ezek a „szerb nemzeti erők" ráadásul nem is Mihailovic csetnikjei. Kállay miniszterelnök a külügyi bizottságban — véleményünk szerint — nem a Mihailovictyal való kapcsolatra célzott. Ezt erősíti meg az is, hogy a németek ezt nem említették meg Horthynak az áprilisi klessheimi tárgyalásokon, és ezzel kapcsolatos megjegyzés nem szerepelt az ekkor a kormányzónak átnyújtott, a Kállay-kormány „bűnlajstromát" tartalmazó feljegyzésben sem. Pedig tudtak a külügyi bizottság ülésén történtekről — hiszen mi is német jelentésből ismerjük az ott elhangzottakat —, és volt is elmarasztaló megjegyzésük Kállay itteni kijelentései miatt. Véleményünk szerint ha Kállay itt Mihailovictyal való kapcsolatról beszélt volna, azt a németek nem hagyják szó nélkül, különösen akkor nem, amikor éppen bűnlajstromot állítanak össze a magyar miniszterelnök ellen.5 1 A londoni jugoszláv emigráns koi-mánnyal való kapcsolatfelvétel egyik első kísérletére 1942 augusztusában került sor Popovics Milán révén Bernben. Titkos megbízatása volt, hogy az újvidéki és dél-bácskai razziáról szóló magyar anyagot juttassa el az emigráns kormány ottani követéhez. Egy hét múlva azonban azt a választ kapta, hogy nem kívánnak vele semmiféle hivatalos kapcsolatot fenntartani. A következő ismert, és már komolyabb lépésre 1943. május végén került sor. Ekkor Újszászy István vezérőrnagy, az Államvédelmi Központ vezetője pró-49 Uo. (348.); Adonyi Ferenc: A magyar katona a második világháborúban 1941-1945. Klagenfurt 1954. 33-34.; Például: Bárdossy 1942 januárjában Ribbentrop és Keitel előtt (MOL, Filmtár, A Szálasi-per anyaga. Közli Karsai Elek: „Országgyarapítás" - országvesztés. Második rész. 1939-1945. (A nürnbergi per és Magyarország.) Budapest, Kossuth, 1961. 123-126.), a kormányzó ugyanekkor, Hitlerhez intézett január 10-i levelében (HMTI. 62. sz.), továbbá Kállay 1942. júniusi, a kelet-poroszországi főhadiszálláson tett látogatása alkalmával, valamint Sztójay útján 1942. december végén. Ld. A Wilhelmstrasse... I. m. 489. sz. (662.), 491. sz. (664.); Karsai: A budai vártóL.. I. m. 227. 50 HMTI. 73. sz. (378.) 51 Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944. Hitler Adolf tárgyalásai kelet-európai államférfiakkal. Bev. tan, vál, jegyz. Ránki György. I—II. köt. Budapest, Magvető, 1983. II. köt. 41-43. sz. (67-113.), valamint.· Juhász Gyula: Két tárgyalás 1943 tavaszán. (Feljegyzések Kállay Miklós 1943. április 1-i római és Horthy Miklós 1943. április 16—17-i klessheimi tárgyalásairól.) Történelmi Szemle, 1973. 3-4. sz. A Kállay-kormányt vádoló német jegyzék: 527-530.
