Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
SZOMBATHELYI FERENC - 1943-BAN 1385 recht főherceg révén olyan tájékoztatást kaptak, hogy Kállay Miklós a nagy döntés időpontjául 1943 márciusát jelölte meg. A németek Albrecht egész tudósításából ezt tartották a legérdekesebbnek, „mert feltételezhető, hogy ha a miniszterelnök ilyen meghatározott időpontot csak meg is tud jelölni, akkor ő az ellenséges hadműveletekről is tud valamit". Kállay a „nagy döntés" alatt bizonyára nem szovjet csapást értett; a németek számára — nem sokkal az északafrikai angolszász sikerek után — a legkézenfekvőbbnek az tűnhetett, hogy valamiféle balkáni akcióról van szó.43 A várható ellenséges hadműveletekről azonban Szombathelyi vezérezredesnek is körülbelül annyi konkrét információja lehetett, mint a miniszterelnöknek, vagy éppen a németeknek. Egy balkáni szövetséges partraszállás elvi lehetősége észak-afrikai sikereiket követően mindenesetre megnyílt. Ennek gyakorlati megvalósítására így leghamarabb a tavaszi jó idő beköszöntével elvben sor kerülhetett. Szombathelyi a magyar stratégiai helyzet megváltozását Hitler azon megállapításával jellemezte, hogy „mindegy az, hogy az ellenség Keleten, Délen vagy Nyugaton tör be, ez mindenütt egyaránt veszélyes, és mindenütt védekezni kell ellene".4 4 A Földközi-tenger térségében elért angolszász eredményeket követően valóban olyan helyzet alakult ki a tengely szempontjából, hogy a nyugati szövetségesek bármely irányból kezdeményezhettek. így a casablancai értekezletet követően Roosevelt és Churchill arról tájékoztatták Szálint, hogy megindítják a szárazföldi és tengeri erők széleskörű kombinált hadműveleteit a Földközi-tengeren, amivel kapcsolatban jelentős erőket, köztük partraszállási eszközöket és hajókat összpontosítanak Egyiptomban és Észak-Afrika kikötőiben. Mint írják: „Ezekről az összpontosításokról bizonyára tudomást szereznek ellenségeink is, de nem fogják tudni, hogy hol, mikor és milyen erőkkel szándékozunk csapást mérni rájuk. Ezért kénytelenek lesznek szétszórni mind szárazföldi, mind pedig légierőiket Franciaország, Hollandia, Korzika, Szardínia, Szicília, a Közel-Kelet, Olaszország, Jugoszlávia, Görögország, Kréta és a Dodekanezosz-szigetek egész partvidékének hosszában."4 5 Most térjünk át arra a témára, hogy Szombathelyi március elejéig a kormány háta mögött tárgyalt a balkáni megszállás kérdéséről a németekkel. Általában véve elmondható: ha Szombathelyi azonnal beszámolt volna tárgyalásainak ilyen részleteiről, annak egyrészt valamilyen nyoma kellene hogy legyen, másrészt, ha ennek ellenére ez mégis megtörtént, és az általa köz-43 HMTI. 67. sz. (349.); Randolph L. Braham: The Destruction of Hungarian Jewry. A Documentary Account. Vol. I—II. New York, Pro Arte for the World Federation of Hungarian Jews, 1963.1, köt. 187-189. Idézi Karsai Elek: A budai vártól a gyepűig 1941-1945. Budapest, Táncsics, 1965. 224.; Közvetlenül Albrecht jelentése előtt, december 8-án, Weizsäcker német külügyi államtitkár utasította Jagow budapesti követet, közölje a magyar kormánnyal: „tudomást szereztünk egyes magyar diplomaták külföldi tárgyalásairól, amelyek során, esetleges török közreműködéssel, angol-amerikai balkáni partraszállás valószínűségéről és Bécsig terjedő áttörés lehetőségéről esett szó". Ld. A Wilhelmstrasse... I. m. 523. sz. 44 HMTI. 67. sz. (348.) 45 Sztálin üzenetváltása az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányfőivel 1941-1945. I—II. köt. Budapest, Kossuth, 1958. I. köt. 104. sz. (103-104.), II. köt. 70. sz. (52.); Vörnle szerint Churchill Adanában kijelentette a törököknek: a Földközi-tenger megtisztítása után levegőben, vízen és szárazföldön minden oldalról „neki fognak esni Németország torkának, hogy megfojtsák". Ld. MMV 156. sz. (376.)
