Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
1384 KOVÁCS GÁBOR: győzni Hitlertől vagy a német katonai vezetők részéről. Miután ugyanis a magyar politika a balkáni veszély kártyáját rendre megpróbálta kijátszani az egyre megterhelőbb német követelésekkel szemben, nyilvánvalóan Szombathelyit sem zavarta volna, ha a balkáni partraszállás veszélye 1943 tavaszán sem sokkal több mint ürügy. Ürügy a keleti háborútól való megszabadulásra, vagy legalább az abban való részvétel mérséklésére, ami most ráadásul annál jobban működik, mert a németek már maguk is komolyan veszik a Balkán felől fenyegető veszélyt. Erről azonban láthatóan nincsen szó. Szombathelyi ugyanis még a német főhadiszállásra való elutazása előtt említette Andorka Rudolfnak, hogy Törökország belépésével számol, aminek — tegyük hozzá — természetesen csak egy angolszász balkáni kezdeményezés folyományaként, vagy azzal összefüggésben van értelme, hiszen Törökország nem volt abban a helyzetben, hogy egyedül akcióba lépjen a Német Birodalommal szemben. Ezt a várakozást Churchillnek a török vezetőkkel való találkozása, az adanai konferencia híre tovább erősíthette.4 1 Jóllehet emlékiratában már azt valószínűsíti hogy Törökország semleges marad, de úgy vélte, hogy az „átvonulást és repülőtereinek használatát előreláthatólag meg fogja engedni". Azonkívül — mint láttuk —január végén azt is közölte Andorkával, hogy — többek között — azért nem adhatunk több erőt a németeknek, mert szükség van ránk egy esetleges Balkán frontnál. Memorandumában pedig kitért arra — amit Andorkának szintén említett —, hogy még 1942 karácsonyán egy tájékoztatót állított össze Zeitzler tábornok, a német vezérkar főnöke számára, amiben szerepelt az is, hogy az angolszászok őszi földközi-tengeri akciójukat tovább kiterjesztve a Balkánon is partraszállhatnak. Ezért fogalmazhatott tehát Szombathelyi a következőképpen: „Amellett, hogy a németek végre felébredtek, valószínű, hogy ezen tájékoztatásom is hozzájárult ahhoz, hogy tárgyalásaim alkalmával nagyon hamar megértettük egymást", valamint már előbb, hogy „ezen megbeszéléseknél végre azonos bázison állottunk".4 2 A vezérkari főnök kijelentése, miszerint a balkáni partraszállás már március végétől kezdve lehetséges, valószínűleg nem konkrét információkon, hanem az általános hadászati helyzet megítélésén alapult. 1942 decemberében, tehát még jóval Szombathelyi főhadiszállási látogatása előtt, a németek Alb-41 Andorka február 2-án jegyzi be naplójába: „Churchill az angol vezérkari főnökkel és a közeikeleti katonai vezetőkkel két napon át tárgyalt Adanában a megfelelő törökökkel. A kommüniké annyira optimista hangú, hogy nem kétséges, Törökország rövidesen belép, s ezzel megvan a Balkán-front, s mi hadszíntér vagyunk." Ld. Andorka Rudolf naplója. I. m. 291. Vörnle János ankarai magyar követ február 10-i távirata szerint: „Ha már az is igen nagy dolog, hogy az angol világbirodalom miniszterelnöke Törökországba jön, még inkább gondolkodóba ejtheti az embert a kíséret összeállítása, mert ilyen suiteet csak igen nagy fontosságú események alkalmával szokás felsorakoztatni." Mindazonáltal ha „az eddig szerzett információk helytállók, úgy az adanai konferenciával meg lehetünk elégedve. Törökország továbbra is kitart semlegességi politikája mellett, és ily körülmények között felfegyverzése nem okozhat gondokat a tengelynek, mert annak nem szándéka Törökország megtámadása." Wodianer Andor lisszaboni magyar követ viszont — egy angol titkosszolgálati embert idézve — többek közt a következőket jelentette február 11-én: „Az angolszászok a közeljövőben, de legkésőbb három hónap múlva partra szállnak Európában. Hogy hol, az természetesen a katonák titka, esetleg több helyen egyszerre. Az adanai találkozó nem volt egyszerű plátói tény. Következményei rövidesen láthatók lesznek." Ld. MMV 156. sz. (377), 157. sz. (378.) 42 Andorka Rudolf naplója. I. m. 290., 289.; HMTI. 67. sz. (350., 347-348.)
