Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371

1382 KOVÁCS GÁBOR: ről, hanem jóval magasabb és fontosabb problémáról van szó. Mint mondta: „A felelősséget a parlamenttel, és az egész nemzettel szemben nem a vezérkar főnöke, hanem én viselem. Miután a kormánynak felelős minisztere vagyok, ezt nekem a minisztertanács döntése elé kell vinnem."3

8 Szombathelyi főhadiszállási szerepléséről, február 12-i memorandumáról, az azt követő eseményekről, valamint ezek összefüggéseiről a történeti-hadtörténeti irodalomban egy koncepció alakult ki. Eszerint a vezérkar főnöke hazaérkezése után nyomban beszámolt nemcsak a 2. magyar hadsereggel kapcsolatos átmeneti megegyezésről, de arról is, hogy hozzájárult a németek balkáni csapatküldésre vonatkozó kéréséhez, „miután hagyta magát meggyőzni Hitlertől, hogy előbb-utóbb várható a szövetségesek balkáni partraszállása, aminek következtében Magyarország stratégiai helyzete megváltozott". Mindez itthon — a politikai vezetés körében — visszatetszést keltett. Szombathelyi február 12-i emlékirata ezért úgy értelmezendő, hogy abban a vezérkar főnöke „igazolni próbálta magát". Ide tartozik az is, hogy Szombathelyit „feltehetően meglepte a miniszterelnök merev elzárkózása, ugyanis február eleji berlini útja idején még nem minden alap nélkül hihette, hogy egy esetleges balkáni akcióban való részvétel nem lesz ellentétben a miniszterelnök külpolitikai koncepciójával". Ezt látszana igazolni Kállay miniszterelnök beszéde a képviselőház külügyi bizottságának február 19-i ülésén. Kállay itt először a 2. magyar hadsereg veszteségeiről tájékoztatta a képviselőket, majd — Szombathelyihez hasonlóan — a Balkánt a közelgő események súlypontjának nevezte, mert ott számítani kell második arcvonal létesítésére, amiben Magyarország közvetlenül érdekelt. Beszélt arról is, hogy a fő ellenség természetesen továbbra is Szovjet-Oroszország. Nem említette viszont az angolszászok elleni harcot, ami a németeket a leginkább zavarta. A miniszterelnök közölte: Magyarország a jelenlegi helyzetben leginkább szilárd belső rendjének fenntartásával támogathatja szövetségeseit. Az új hadsereg felállítása után döntik el, hogy az milyen módon és hol vegyen majd részt a háborúban. Végül — a német forrás szerint — „említésre méltó bejelentést tett arról, hogy szerb nemzeti részről közeledési kísérlet történt Magyarország felé és hozzáfűzte, hogy azzal foglalkozni fognak". A koncepció szerint „biztosra vehető", hogy Kállay Miklós itt a szerb Draza Mihailovic tábornokkal, az emigráns jugoszláv kormány hadügyminiszterével való kapcsolatra utalt. Szombathelyi vezérkari főnöknek erről tudomása volt, ezért egyezett bele a balkáni csapatküldésbe. „A Mihajloviccsal való együttműködés azonban hamar — de már a Hitlernél tett látogatás után — lekerült a napirendről, s feltehetően csak némileg megkésve jutott Szombathelyi tudomására", aki az egész ügyben elsősorban az iránta megnyilvánuló bizalmatlanságot látta, másrészt — a február 12-i emlékiratból látszik — a megváltozott helyzetben is fenntartotta véleményét és magyar érdekből is szükségesnek tartotta a balkáni katonai jelenlétet.39 38

Nagy V. [1947]: i. m. 131-133. Nagy V (1986): i. m. 154-156. Nagy Vilmos a március 10-i minisztertanácson adta elő az ügyet. Ezt közvetlenül megelőzően március 2-án tartott ülést a kormány. A miniszter tehát március 2. és március 10. között értesült Szombathelyi megállapodásáról. 39

Kállay tájékoztatója a külügyi bizottságban. Ld. A Wilhelmstrasse... I. m. 526. sz. A fenti koncepció megtalálható a következő tanulmányokban és könyvekben (a teljesség igénye nélkül): Dombrády Lóránd.·. A Kállay-féle kiugrási politika és a magyar katonai vezetés. Hadtörténelmi Köz-