Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón 1335
A NEOLÓG ZSIDÓSÁG ÚTKERESÉSE A SZÁZADFORDULÓN 1351 legű ortodox szervezetet, hanem ezen belül túlsúlyt biztosított a kisebb és a hagyományokhoz legjobban kötődő, nem kis részben haszid hitközségeknek.9 5 A nyelvi és kulturális asszimiláció kívánalma kétségtelenül fennállt a magyar zsidóság egészével szemben, ám mint tényleges, többé-kevésbé kényszerítő erejű követelmény csak a többségi társadalomba integrálódó s ennek keretében társadalmilag felemelkedni igyekvő zsidókkal szemben jelentkezett. Túl a dörgedelmes szónoklatokon, a hatalom valójában meghagyta tehát a lehetőséget mindazon zsidóknak, akik azt óhajtották, hogy életüket — a társadalmi felemelkedésről való lemondás árán — továbbra is a magyar társadalomtól és kultúrától való, úgyszólván teljes elhatárolódásban éljék le. Megjegyzendő, hogy a mindenkori hatalomnak taktikai megfontolásokból is érdekében állt kesztyűs kézzel bánni az ortodoxiával. Szemben ugyanis a többségi társadalomba politikai szempontból is integrálódó, vagyis politikai nézeteit tekintve is diverzifikálódott neológ polgársággal, az ortodox zsidók támogatására a hatalom mindaddig biztosan számíthatott, amíg békén hagyta őket. Aminthogy szinte teljesen békén is hagyta őket: rendre elutasította a neológia unifikációs terveit, s pár, az ún. „zugiskolák" felszámolását elvileg elrendelő, ám tényleges politikai akarat híján halvaszületett rendeleten túl, valójában mindvégig behunyta a szemét ezekkel az illegális, az akkulturációt alapvetően gátló jiddis tannyelvű iskolákkal szemben, amelyek az ország északkeleti megyéiben fenn is maradtak a dualizmus egész ideje alatt.96 A politikai hatalom olykor ugyan kísérletet tett arra, hogy a törvény erejével kényszerítse az ortodoxokat valamely — valójában elsődlegesen civilizatórikus szempontból elfogadhatatlannak ítélt — vallási előírás felhagyására. De a tiltakozás hatására gyorsan visszakozott. Az 1899-ben kiadott, az újszülött körülmetélt péniszének fertőtlenítését szolgáló hagyományos eljárást higiénikus okokból megtiltó rendelet egy évvel későbbi visszavonása jellemző példája e kíméletes elbánásnak.9 ' A hagyományos zsidó élethez való kötődésből fakadó partikularizmus teljes felszámolását persze számos — természetesen nem kizárólag — nem zsidó közéleti szereplő is szorgalmazta, a politikusokhoz képest gyakran jóval radikálisabb megfogalmazásban. Ám, mint idővel kiderült, az álláspontok valójában itt is eltérőek, olykor egymással ellentétesek voltak. Tóth Béla, a népszerű Esti levél c. 95 Az Ortodox Közvetítő Bizottság által a VKM-hez 1905. nov. 29-én beterjesztett új szervezeti szabályzatot jóváhagyó 1906. jan. 9-én, 102.284/905. sz. alatt kelt rendeletről 1. Eisner Jenő: Az izraelita hitfelekezet [sic!] és hitközségeket érintő törvények és rendeletek gyűjteménye. Karcag, k. n., 1925. 11-12.; Magyarország közoktatásügye az 1905. évben. Budapest, Athenaeum, 1906. 10. 96 Egy korabeli becslés szerint az 1870-es években csupán Máramaros megyében legalább 200 zugiskola működött. L. Sichermann Mór: A zsidók. In: Máramaros vármegye egyetemes leírása. Szerk. Szilágyi István. Budapest, k. n., 1876. 302. A zugiskolák bezárására felszólító rendeletekről 1. Eisner: i. m. 134-141. 97 „A körülmetélési eljárásnak közegészségügyi szempontból való szabályozása tárgyában" hozott, 1899. nov. 25-én kelt 131.831. sz. belügyminisztériumi rendeletet „a legtekintélyesebb [ortodox -K. M.] izraelita hitközségek" kérésére az 1900. nov. 20-ai 97.149 sz. rendelet hatályon kívül helyezte. L. Magyarországi rendeletek tára. 1899. I—II. köt. Budapest, Magyar Királyi Belügyministerium, 1899. II. köt. 1887-1890.; Magyarországi rendeletek tára. 1900. I-II. köt. Budapest, Magyar Királyi Belügyministerium, 1900. II. köt. 671-672.
