Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Kövér György: Osztrák credit - magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871-1900) 1261

OSZTRÁK CREDIT - MAGYAR HITEL 1267 tósága a változtatásra, a CA a kontinuitás megőrzésére helyezte a hangsúlyt. De nem maradt változatlan az egyéb üzletek szabályozása sem: a kötelezően vállalt participáció kimondottan már csak az „állami és fix kamatozású üzletekre" vonatkozott, s a változatlan maximummal (3 millió frt = 6 millió K) szereplő nyílt folyószámlahitelkeret csak 4 millió koronáig volt jegybanki kamatlábon garantált, további igénybevétel esetén azon felül még Vi.% kamatot kellett érte fizetni. Ez a szerződés — mint említettük — további öt évig állt fenn, s a „szerződés megváltoztatása és egyidejű meghosszabbítása" iránti tárgyalások hosszasan folytak, míg végül a bank szervezetének átalakítása után, 1905 második felében eredménnyel jártak. Továbbra is maradtak azonban olyan pontok, amelyeket ez a módosítás sem érintett.19

Csökkent a fizetendő éves átalány összege, nőtt viszont a befektetésekbeni részesedés. Nem követjük tovább nyomon a szerződés alakulását. Amint az előbbiekből látható volt, a folytonosan változó kartellszerződés mindinkább a befektetésekben való participációra és a folyó üzletre korlátozódott, ebben az értelemben az érdemi változást először a 3 milliós tőkebetét visszafizetése (1891), majd a bank- és áruosztályból való nyereség-/ veszteségrészesedés megszűnése és éves átalányösszeggel való felváltása (1900) jelentette. De vajon megáll-e a kijelentés, amelyet a korszak neves gazdasági publicistája, Kornfeld Zsigmond biográfusa mondott: „1899-re megérett a Hitelbank önállósága. A kapcsolat a CA-val 1. ábra A MÁH bank- és áruosztályának nyereség/veszteség felosztása (1871-1899) 1,000,000 -800,000 év 19

MOL Ζ 50 MÁH 14. es. 4. t. MÁH Igazgatóság (1905. aug. 2.)