Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Magyar Eszter: A Keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása. Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején 1233
1240 MAGYAR ESZTER regulációval, gazdasági és lakóépületek tervezésével, erdők felmérésével, sőt vágásfordulókra történő beosztásával is.) Magyarországon képzett erdészek híján majdnem minden birtok típuson a mérnökök végezték az erdők felmérését.14 Lakoszilnak 1800-ban szakmai tutora is akadt, ekkor lépett Festetics szolgálatba Czizer János mérnök, aki valószínűleg azonos az Institutum Geometriáimban 1799-ben végzett Czizer Jánossal.1 5 Mielőtt keszthelyi szolgálati helyét és a főmérnöki posztot elfoglalta volna, Czizer két évet dolgozott (tanult?) a Bécsi Baudirectionál, és ezután ő felügyelte Lakoszil előmenetelét és magaviseletét, valamint intézte anyagi ügyeit. Tőle kért véleményt a gróf 1800 nyarán arról, hogy elég érettnek és felkészültnek találja-e Lakoszilt arra, hogy a grátzeni erdőiskolában megkezdhesse tanulmányait. Lakoszil Antal 1800 szeptemberében érkezett meg Jakulléba, a birtok erdészeti központjába. Mestere, a cseh származású Kastel Albert lett, egy erdész dinasztia tagja, már apja is főerdőmesterként szolgált Grátzenben. Kastel nem volt az erdészettudomány elméletének iskolateremtő, kiemelkedő alakja, szakirodalmi munkásságot sem folytatott. Viszont eredményes gyakorlati szakember volt, akit a nemzetközi erdésztársadalom elismert és számon tartott. Egy gyakornok kitanítását három év alatt vállalta (ennyi időre volt szükség más uradalmakban is a szakma elsajátításához), és az utána letett záróvizsgáról bizonyítványt adott. Már a kezdetekben ismert volt, hogy Lakoszil felszabadulása után európai tanulmányútra megy, és Kastel főerdész a meglátogatandó erdésziskolák, nevezetesebb erdőuradalmak és erdészek kijelölésében a gróf eredeti útitervét felülvizsgálja, és ha kell, új javaslatokat tesz. Lakoszilnak a Bécsben élő Czizer Jánossal változatlan a kapcsolattartása, a pénzt is tőle kapja, a keszthelyi direkciónak pedig továbbra is legalább havi egy beszámolóval és egy rajz küldésével tartozik. Lakoszil Antal 1800 szeptemberében jó időben érkezett Jakulléba, mert akkor tartották az addig ott tanuló három fiatal jáger (ez a szó a monarchia nyelvterületén vadászathoz is értő erdészt jelentett) záróvizsgáit és felszabadulási ceremóniáját. így elsőre képet kaphatott arról, hogy mit tanítanak és tanulnak meg Jakulléban, és mi a vizsgakövetelmény. Keszthelyi szponzorainak tett ígérete szerint leírta mind a vizsgakérdéseket, mind az azokra adott feleleteket. Megegyezett ugyanis a direkcióval, hogy a gróf utasítására minden előadást, minden gyakorlati munkafolyamat lebonyolítását, egyáltalán mindent, amit tanul, gondosan le fog jegyezni. Tanulmányútja végén kéziratos jegyzetei az általa gyűjtött könyvekkel együtt egy egész ládányi anyagot tettek ki, amit postakocsin kellett utána küldeni. A vizsgán nem Kastel vezető erdész kérdezett, hanem saját erdészei és a környékről megjelent erdészek, valamint az uradalom többi tisztjei tették fel a kérdéseket. A Bouquoy uradalom erdei ugyanis körzetekre, és azon belül kerületekre, pagonyokra (Bezirk, Revier) voltak felosztva, amelyek élén egy-egy beosztott jáger állt. Ezt az erdészeti szervezetet vette át Festetics György is az egész hitbizományban, amikor berendezte 14 Dóka Klára: Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században. Budapest, 1997. 15 Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum. Az egyetem bölcsészeti karán 1782-től 1850-ig fennállott mérnöki intézet. Budapest. BME, é.n. Függelék: 161., Ρ 279 Prot. 1800 Ν 848.
