Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Magyar Eszter: A Keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása. Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején 1233
A KESZTHELYI GEORGIKON ERDÉSZISKOLÁJA 1241 az egyes uradalmak erdészetét.1 6 Az oktatás tartalma az évszakoknak megfelelő erdészeti munkák szerint történt, és erősen függött az időjárástól. Ősszel vetni való famagokat gyűjtöttek és vetettek, tavasszal a faiskolában csemeték kiültetésével és fák oltásával dolgoztak. Minden időben folyt az erdők revíreken belüli leírása, valamint a vágásokra való felosztás. Néha hetekig a központtól távol eső erdőket járták a beosztott erdészekkel, ilyenkor előfordult, hogy késett az esedékes beszámoló. így Lakoszil megismerte az erdőfelmérést, az erdőrészek erdészeti leírását, az erdőbecslést és önállóan is készített ilyeneket. A nyári hónapokban faleveleket gyűjtött a fafajták jobb megismerésének céljából. Levélgyűjteménye a későbbiekben olyan gazdag lett, hogy már mint georgikoni tanár Liebbald professzorral a Georgikon számára tudományos alapokon álló levél-, és növénygyűjteményt akartak összeállítani. Télen, pl. 1801 februárjában, amikor a nagy hó miatt ki sem tudtak menni az erdőbe csak elméleti oktatás, és a vágások megtervezése folyt. Olykor hetekre elmentek vadászni, és egy ilyen alkalom után Lakoszil a maga számára „golyóbisos puskát" kért, mert mástól volt kénytelen kölcsönözni. A következő évben már jáger kardot kért, mert ahogy írta: jágernek nem illik kard nélkül járni. A napóleoni háborúk hatását Grátzenben is megérezték, előfordult, hogy nem tudták a távolabb eső pagonyokat látogatni, a posta csak kerülő úton Budweis felől érkezett (ma Ceské Budéjovice Csehország), és Kastel az élelmiszerárak általános drágulására hivatkozva felemelte tanítványa kosztpénzét 140 Ft-ról 180 Ft-ra. A Grátzenben állomásozó tüzérség kapitánya „civilistáknak" is tanít matematikát és rajzot, ezért Lakoszil órákat vesz tőle a helyi erdész adjunktusokkal együtt.1 7 A kortárs erdészeti irodalomból már ismeri Friedrich August Ludwig von Burgsdorfot, aki az első nagy erdészgenerációhoz tartozott. Forsthandbuch c. erdészeti kézikönyvét II. Frigyes Vilmos megbízásából írta 1787-ben, amelyet kortársai alapműként kezeltek. Különösen a lomboserdők (bükk és makk), magvetéssel történő felújításával foglalkozott, valamint az idegen eredetű fafajtákat is magról való neveléssel próbálta meghonosítani. Berlini erdésziskolája az első, amely jogosult volt államvizsgának megfelelő bizonyítványt adni. Később, útja végén más mesterei hatására Lakoszilnak már nem volt túl jó véleménye Burgsdorf tevékenységéről.18 Kastel elvitte tanítványát a szomszédos Rosenberg uradalomba (ma Rozmberk Csehország), hogy az ottani pagonybeosztást is megismerje. Meglátogatták az uradalom üveghutáit, amelynek környékén, mint minden ipartelepen a nagy fafelhasználás miatt a szokásostól eltérő vágásfordulót használnak. Egy éves kinn tartózkodás után, mielőtt a további tanulmányok folytatását engedélyezték volna, Lakosziltól reverzálist kértek arról, hogy elkötelezi-e magát a Festetics birtokoknak, és Kastelt megajándékozták újévi ajándékul 50 Ft-al, a rendszeres költségek mellett. A diákévek eredményeit a gróf már kezdetben hasznosítani akarta, és kérte, hogy küldje el a jakullei erdei faiskola tervrajzát. Lakoszil először a kastély melletti fácánoskert rajzát küldte, és egy 16 Uo. Prot. 1800 Ν 1134., 1296., 1412., Nozicka 1957, 294. Tagadja a grátzeni iskola létét. Girsikre uo. 233. 17 Uo. Prot. 1801 Ν 74., 188., 248., 274., 750., 859., Prot. 1802 Ν 633., Prot. 1808 Ν 1/8., 46. 18 Uo. Prot. 1805 Ν 2/604., Enzyklopädie 1894, I. Bd. 240-241.