Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Magyar Eszter: A Keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása. Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején 1233
A KESZTHELYI GEORGIKON ERDÉSZISKOLÁJA 1239 szerezze meg a pályájához szükséges általános műveltséget.1 2 A reáliskolában már sajnos betelt a létszám, csak abban reménykedhettek, hogy egy gyengébb diák kiesése miatt bejuthat oda. Lakoszil gondviselője Bécsben a gróf bécsi ágense volt, aki iskoláztatását szervezte. Szállásadó gazdája egy „becsületes órásmester". Évi taníttatására 200 Ft-ot szánnak, amelyet nem kap kézhez, hanem az ágens gazdálkodik az összeggel. Kosztot és kvártélyt szállásadójánál kap, ruházatáról gondoskodnak, tanszereit, a könyvekre és különórákra szükséges pénzt, — amíg be nem jutott a reáliskolába otthon tanult — szintén ebből az összegből fedezik. A várakozási idő alatt is bejárt Jordan professzor „gazdasági" előadásaira, franciául és olaszul kezdett tanulni, a német nyelvismerete már valószínűleg megvolt, mivel arról a levelezésekben nem esik szó. A reáliskolába 1798 decemberében iratkozhat be, sok behoznivalója van, maga kéri, hogy franciából különórákat vehessen, és a gróf javasolja, hogy számtanból is fogadjanak hozzá korrepetitort. A gróf egyébként életkörülményeinek (köpenyvásárlásra adott utasítása) és képzésének legapróbb részleteit is nyomon követi. Megkéri ágensét, hogy pártfogoltját ajánlja a tanárok különös figyelmébe, és ecélból ajándékul kávét és csokoládét adat nekik. A nyári szünetben, júliusban pedig a saját László fiával együtt hozatja haza, mivel személyesen is meg akar ismerkedni vele. Ilyen tisztesség nem mindenkit érhetett abban az időben. Mindezek fejében Lakoszil kötelessége a tanuláson kívül az, hogy havonta legalább egyszer beszámolót írjon a keszthelyi direkciónak, de a rendszeres levélírásra nehezen tudják rászorítani. Az a kutatás szempontjából rossz szokása viszont mindvégig megmaradt, hogy levelei meglehetősen rövidek, szűkszavúak. Bécsi éveiben még az ágens is rendszeres jelentéseket küld róla Keszthelyre. Megtudhatjuk, hogy a reáliskolában földrajzot is tanul, — beszámolója idején éppen Morvaországról — további különórákat kap rajzból napi egy alkalommal havi 5 Ft-ért, és ezután leveleihez rajzaiból is legalább egy darabot mellékelnie kell. Külön vesz földmérésből leckéket, és bejár ingyen egy asztalosműhelybe, hogy faipari ismereteket is szerezzen. Mindezek mellett saját kérésére erdészeti szakkönyveket vásárolnak neki (a cím sajnos ismeretlen), amelyeket szabad idejében olvas. Szorgalmával tanárai és bécsi nevelője is meg vannak elégedve, Brand professzor személyes levélben dicséri igyekezetét.13 A nyári szünet után mechanikai, trigonometriai és technológiai tanulmányairól számol be, valamint arról ,hogy a „számadás" tanulásában e hónapban egy „fabrika" számadáskönyvét készítették el, a földmérési gyakorlat során pedig a bécsi Augartent mérték fel. Mérnöki rajztudásban már odáig jutott, hogy elhagyta az eredeti rajzok másolását, és a terepen készít felméréseket, egyéb dolgokat pedig fejből rajzol, pl. a Keszthely környéki tanyákat. (Abban a korban, amikor a mérnöki teendők közé igen sok szakma művelése belefért, egy mérnöknek épületeket és egyszerű gépeket is kellett tudni tervezni. A Festetics uradalmakban is a mérnökök foglalkoztak a meliorációval kapcsolatos csatornázással, úrbéres 12 Ρ 279 Prot. 1798 Ν 475., 878., 897., Prot. 1799 Ν 415., 826., 1002., 1176. A levelekben közölteket igyekeztem tematikus sorrendbe rendezni, mert Lakoszil csapong a témák között. 13 Uo. Prot. 1799 Ν 197., 518., 555., 716., 826., 940., 1205., Prot. 1801 Ν 205., 509., 639., 645., 718., 757.
