Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szakály Orsolya: A brit-magyar kapcsolatok egy ismeretlen fejezete: báró Vay Miklós londoni küldetése 1790-ben 1207
BÁRÓ VAY MIKLÓS LONDONI KÜLDETÉSE 1790-BEN 1225 A május 9-i találkozóban Banksnek csak annyi szerepe volt, hogy az épületig kísérte Vayt. Másnap a báró a végsőkig elkeseredve kereste fel barátját. Mindennek vége — mondta —, Pitt nem kapta meg a számokat, így nem tudott vele hivatalosan tárgyalni. A miniszterelnököt hibáztatta azért, hogy ezt nem mondta meg neki korábban. Kiutat csak egy királyi audienciában látott, és felszólította Bankst, hogy ezt szervezze meg számára. A tudós udvariasan elhárította, mire Vay letett tervéről. Megemlítette, hogy más módon — Budé tábornok, a yorki herceg külügyekkel foglalkozó titkárja64 révén — talán a király színe elé juthat. Aztán arról kérdezte barátját, hogy tud-e III. György titkot tartani. Bankstől azt a választ kapta, hogy a király sokszor beszélt neki olyan ügyekről, amelyek nézete szerint nem tartoztak rá. Banks három nap múlva Vay újabb javaslatairól értesítette Pittet. Ezek szerint a Habsburg-dinasztia nem képes, de nem is akar olyan gazdasági előnyöket nyújtani Nagy-Britannia számára, mint Magyarország tenné. Vay ismét hangsúlyozta, hogy a magyar alkotmány, Európa legősibb alkotmánya a biztosíték arra, hogy az ország semmiképpen sem süllyed anarchiába. A fordulatot végrehajtani szándékozó emberek erényesek, és nincsenek köztük forradalmárok.6 5 Másnap Vay egy Hertzbergnek címzett üzenetteljelent meg a Soho téren, amelyben tájékoztatta a porosz minisztert, hogy Pitt nem kapta meg a kódszámokat. Arra kérte Bankst, hogy mellékelje ezt saját, tudományos ügyekben Berlinbe küldött leveléhez. A tudós ebbe bele is egyezett, és néhány soros francia levelében megmagyarázta, hogy közeli barátja kérését teljesíti, akinek adott esetben a porosz miniszter utasításait közvetíteni tudná. Az utolsó Vayt érintő bejegyzést Banks május 22-én írta. A tudós a brit diplomáciai postával ekkor küldött el a Bécsben élő természettudósnak, Nicolaus Joseph Jacquinnek, a Royal Society tagjának egy könyvcsomagot.66 Az egyik kötet borítójában titkosírással írt levél lapult. Ennek Podmaniczky báróhoz, majd rajta keresztül Vay Józsefhez kellett eljutnia. Banks arról már hallgat — így Carter figyelmét is elkerülte —, hogy a magyarok ügyében még egyszer a brit miniszterelnökhöz fordult. Június 28-án arról értesítette Pittet, hogy a magyar küldött papírra vetette mindazt, amit személyesen nem tudott kellő részletességgel előadni, és a szöveget el szeretné juttatni neki, hogy alaposan áttanulmányozhassa.67 64 A svájci származású Budé tábornok korábban Vilmos herceg (a későbbi IV Vilmos) nevelője volt, 1787-ben lett a yorki herceg kíséretének tagja. The Correspondence of George, Prince of Wales, 1770-1812. Vol. 1. 1770-1789. Ed. Arthur Aspinall. Cambridge 1963. 8. és 320. 65 A szövegben a Mirabeau-val együtt megemlített francia forradalmár neve olvashatatlan. A tizennégyes számú melléklet: Banks Papers Hun. 1:13. Átirata: Banks-levéltár számozatlan és katalogizálatlan irat. 66 A németalföldi születésű Jacquin jeles botanikus és kémikus volt. 1755 és 1759 között Lotharingiai Ferenc megbízásából az amerikai kontinensen végzett terepmunkát, majd Bécsbe visszatérve ő fektette le a schönbrunni kastély botanikus kertjének alapjait. Egy ideig a selmeci bányászati akadémián tanított, 1769-től pedig néhány éven át a bécsi egyetem vegytani-botanikai tanszékét vezette. Friedrich Walter: Männer um Maria Theresia Wien 1951. 205. 67 Joseph Banks levele iljabb William Pitthez. Soho tér, London, 1790. június 28.: Banks Papers Hun. 1:16, ill. PRO Chatham Papers. III. 119.
